Olaszország után a spanyol gazdaságot sújtotta a legbrutálisabban a járvány, lévén az idegenforgalom spanyol földön is kiemelten GDP-termelő ágazat. Ennek megfelelően a leendő EU-alapból kapható 140 milliárd eurós spanyol részesedés is a 209 milliárdos olasz után a második legnagyobb lehet majd a közvetlenül a tagállamoknak jutó 672,5 milliárd eurós részéből. (Ez utóbbi 46 százaléka vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a többi kedvezményes kamatozású hitelként kerül szétosztásra.)

Az idén nyártól várhatóan 2023-ig folyósítandó rendkívüli közösségi forrás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az összeg

a tavalyi spanyol GDP közel 12 százalékát teszi ki,

ami egyébként összhangban áll azzal, hogy a legfrissebb számítások szerint a társadalmi összetermék tavaly 11 százalékkal csökkent Spanyolországban.

Nadia Calviño, a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette, hogy kormánya lényegében véglegesítette a majdani pénzfelhasználás prioritásait. Mint fogalmazott, Madridban „történelmi felelősséget” éreznek abban, hogy a váratlan pénzesőt a veszteségek kiváltásában úgy használják ki, hogy az egyúttal a spanyol gazdaság strukturális problémáinak radikális változását is szolgálja.

A cél a pillanatnyi fájdalmak enyhítésén túl olyan középtávon is fenntartható gazdasági növekedési pályára állás, ami egyszerre képes versenyképességi, környezetvédelmi, és társadalmi elvárásoknak megfelelni – fejtegette az interjúban a spanyol politikus.

Jóllehet, a pénzekből jut majd a nagy cégeknek is, de

az első számú célcsoport a spanyol gazdaság és foglalkoztatás gerincét alkotó kis- és közepes vállalkozói réteg lesz,

amelyet a mostani támogatással nem egyszerűen csak életben igyekeznek majd tartani, hanem elő akarják segíteni érdemi digitalizációjukat és „zöldesítésüket” is – tette hozzá.

Összességében a spanyol kormány az uniós források bevonásával a következő években több, mint 170 reformot készül keresztül vinni, kezdve a nyugdíjrendszer és munkaerőpiac reformjával, vagy a megújuló energiára való áttéréssel, az igazságügyi rendszer modernizálásán át az üzleti élet és a közigazgatás digitalizálásáig, valamint az oktatás korszerűsítéséig.

Ami a rövidtávot illeti, a legfontosabb szerinte a források mielőbbi elérhetőségének biztosítása, mihelyt azok rendelkezésre állnak, aminek érdekében már javában készítik elő a pénzfelhasználási eljárások egyszerűsítését (a „papírmunka” lehetséges minimalizálását).

További fontos szempont lesz a pénzköltés szabályszerű levezénylése, amire egyébként a baloldali Pedro Sánchez kormány ellenzéki oldalról máris visszatérő felszólításokat kap. Pablo Casado néppárti vezér több beszédében is óvott a pénzek elosztásánál a „klientizmustól” és a korrupciótól, miközben – ez amúgy a legtöbb országban felmerülő panasz – a majdani kormányzati pénzköltés mikéntjében az ellenzék szerinte nem elégséges beleszólási lehetőségét is kifogásolta.

Calviño úgy vélte, hogy mind a spanyol ellenőrzési rendszer, mind az EU kilátásba helyezett szigorú és folyamatos ellenőrzése kellő garancia lehet arra, hogy ne történjenek majd visszaélések.