Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcok miatt otthonukból elmenekült afgán családok gyerekei a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban lévő Szárhudban számukra létesített ideiglenes menedékhelyen 2020. november 26-án. A Save the Children (Mentsük meg a Gyerekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet jelentése szerint több mint 26 ezer gyerek vált az Afganisztánban dúló harcok áldozatává 2005 és 2019 között.
Nyitókép: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi

Hollandiában leállítanák a külföldről történő örökbefogadást

Egy vizsgálóbizottság javasolja ezt, mert túl sok volt a visszaélés, gyermekkereskedelemre és -rablásra derült fény.

Hollandiában egy különleges vizsgálóbizottság arra kéri a kormányt, hogy azonnali hatállyal állítsa le a külföldről történő örökbefogadásokat, miután egy vizsgálat komoly visszaéléseket tárt fel a folyamatok során – írták helyi lapok.

A különbizottságot Sander Dekker jogvédelemért felelős miniszter bízta meg 2019 tavaszán, hogy vizsgálja ki a holland kormány felelősségét a nemzetközi örökbefogadási folyamatokban 1967 és 1998 között. A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyermekek örökbefogadását tanulmányozta, és a korrupció, dokumentumhamisítás, gyermekkereskedelem, továbbá gyermekrablás több esetére derített fényt.

A bizottság vezetője, Tjibbe Joustra hangsúlyozta: a jelenlegi örökbefogadási rendszert még mindig rendszerszintű, "szerkezeti problémák" terhelik, és amíg ezeket nem oldják meg, a kormánynak fel kell függesztenie az örökbefogadások engedélyezését.

Sajtóinformációk szerint a szakbizottság jelentésében – amelyet hétfőn nyilvánosságra hoznak – azt is javasolja a holland kormánynak, hogy ismerje be saját politikai felelősségét is a szülőkkel és gyermekekkel szemben elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban, és létesítsen külföldön segélyvonalakat, ahol a szülők bejelenthetik a jogtalanságokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×