Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
A Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom támogatói Ászija Bibi kivégzését követelik Lahor keleti nagyvárosban 2018. október 31-én, miután a pakisztáni legfelsőbb bíróság ezen a napon eltörölte az istenkáromlásért halálra ítélt nő ítéletét. Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra Pandzsáb tartományban, mert a négy gyereket nevelő keresztény nőt muszlim kolléganői azzal vádolták meg egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról.
Nyitókép: Rahat Dar

Szakértők: a közel-keleti fiatalok szakítanak szüleik vallásosságával

A Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján elhangzottak alapján egyfajta elvallástalanodás figyelhető meg az iszlám világ fiataljai körében, ám ez nem ateizmust, csak újraértelmezést jelent.

A felmérések szerint a Közel-Keleten a fiatalok másképp képzelik az iszlamizmust, mint a szüleik, ami egyfajta generációs törést is jelent - hangzott el egy, a tíz évvel ezelőtti Arab Tavasz következményeiről szóló online konferencián, amelynek házigazdája a Külügyi és Külgazdasági Intézet volt.

Olybá' tűnik, a Közel-Keleten az iszlamizmus egy újabb hulláma alakult ki, a mérsékelt pártok megjelentek a hatalomban - fogalmazott az eszmecserén Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Mára lecsengett bizonyos értelemben ez az iszlamizmus mint vezető ideológia az arab nacionalizmus után, és

az a probléma, hogy nem rajzolódik ki egy újabb ideológia, amely vezetné a térséget"

- mutatott rá.

A mérsékeltektől el kell különíteni a radikális politikai erőket - folytatta.

"Azt látjuk, hogy amikor 2013-2014-ben a mérsékelt politikai erők népszerűsége lecsökkent, akkor a radikális iszlamizmus jelentkezett az Iszlám Állam formájában. És ugyan a katonai vereség bekövetkezett az elmúlt egy-két esztendőben, ezek a nézetek nem írhatók le teljesen."

Hangsúlyozta, a fiatalok előbb-utóbb "hallatni fogják a hangjukat".

Az Arab Barometer felmérése szerint

a Közel-Keleten viszont egyre több fiatal vallja magát nem hívőnek,

Tunéziában ez a szám például már 45 százaléknál jár.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a felmérésben nem biztos, hogy mindenki merte vállalni a vallási nézeteit. Ámde:

"Nem ez az egyetlen ilyen felmérés az elmúlt években, amely azt mutatja, hogy a fiatalok körében elvallástalanodás, szekularizmus figyelhető meg."

De Csicsmann László szerint ez mégsem ateizmus, csak

tagadása annak a fajta vallásosságnak, amely meghatározta ezeket a társadalmakat.

"Megkísérlik lényegében újradefiniálni, hogy mit jelent a XXI. században vallásosnak lenni. Ez jelenthet generációs törést" - reagált Csicsmann László.

Az iszlamista szervezeteken is látszik, hogy a fiatalok nem azonosulnak a konzervatív irányvonallal, és az átlagemberek sem értenek egyet a szüleik vallásosságával - Csicsmann László szerint.

A konferencia előadásait alább hallgathatja meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×