eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom támogatói Ászija Bibi kivégzését követelik Lahor keleti nagyvárosban 2018. október 31-én, miután a pakisztáni legfelsőbb bíróság ezen a napon eltörölte az istenkáromlásért halálra ítélt nő ítéletét. Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra Pandzsáb tartományban, mert a négy gyereket nevelő keresztény nőt muszlim kolléganői azzal vádolták meg egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról.
Nyitókép: Rahat Dar

Szakértők: a közel-keleti fiatalok szakítanak szüleik vallásosságával

A Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján elhangzottak alapján egyfajta elvallástalanodás figyelhető meg az iszlám világ fiataljai körében, ám ez nem ateizmust, csak újraértelmezést jelent.

A felmérések szerint a Közel-Keleten a fiatalok másképp képzelik az iszlamizmust, mint a szüleik, ami egyfajta generációs törést is jelent - hangzott el egy, a tíz évvel ezelőtti Arab Tavasz következményeiről szóló online konferencián, amelynek házigazdája a Külügyi és Külgazdasági Intézet volt.

Olybá' tűnik, a Közel-Keleten az iszlamizmus egy újabb hulláma alakult ki, a mérsékelt pártok megjelentek a hatalomban - fogalmazott az eszmecserén Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Mára lecsengett bizonyos értelemben ez az iszlamizmus mint vezető ideológia az arab nacionalizmus után, és

az a probléma, hogy nem rajzolódik ki egy újabb ideológia, amely vezetné a térséget"

- mutatott rá.

A mérsékeltektől el kell különíteni a radikális politikai erőket - folytatta.

"Azt látjuk, hogy amikor 2013-2014-ben a mérsékelt politikai erők népszerűsége lecsökkent, akkor a radikális iszlamizmus jelentkezett az Iszlám Állam formájában. És ugyan a katonai vereség bekövetkezett az elmúlt egy-két esztendőben, ezek a nézetek nem írhatók le teljesen."

Hangsúlyozta, a fiatalok előbb-utóbb "hallatni fogják a hangjukat".

Az Arab Barometer felmérése szerint

a Közel-Keleten viszont egyre több fiatal vallja magát nem hívőnek,

Tunéziában ez a szám például már 45 százaléknál jár.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a felmérésben nem biztos, hogy mindenki merte vállalni a vallási nézeteit. Ámde:

"Nem ez az egyetlen ilyen felmérés az elmúlt években, amely azt mutatja, hogy a fiatalok körében elvallástalanodás, szekularizmus figyelhető meg."

De Csicsmann László szerint ez mégsem ateizmus, csak

tagadása annak a fajta vallásosságnak, amely meghatározta ezeket a társadalmakat.

"Megkísérlik lényegében újradefiniálni, hogy mit jelent a XXI. században vallásosnak lenni. Ez jelenthet generációs törést" - reagált Csicsmann László.

Az iszlamista szervezeteken is látszik, hogy a fiatalok nem azonosulnak a konzervatív irányvonallal, és az átlagemberek sem értenek egyet a szüleik vallásosságával - Csicsmann László szerint.

A konferencia előadásait alább hallgathatja meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×