Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
314.83
bux:
148286.71
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Joe Biden amerikai elnök aláírja a beiktatási, valamint a kormányzati tisztségekre jelölt személyek jelöléséről szóló dokumentumokat a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitolium elnöki irodájában 2021. január 20-án, beiktatása napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jim Lo Scalzo

Szakértő: kérdés, mi lesz javuló magyar-amerikai együttműködések sorsa

Letette hivatali esküjét Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke Washingtonban. Beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy minden erejével azon lesz, hogy egyesítse a nemzetet. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívás az új elnök számára az lesz, hogy miként tudja képviselni az amerikai érdekeket.

Bár Joe Biden az amerikaiaknak azt üzente, itt az ideje helyreállítani az egységet, meghaladva azt, ami az elmúlt négy évben történt, ez alapvetően nagyon nehéz lesz, hiszen a problémák egy jelentős része nem az elmúlt ciklusban jelentkezett – véli a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. Úgymint a faji szegregáció fennmaradása, az egyenlőtlenségek vagy a diákhitelválság nehezen írható Donald Trump számlájára, miután ezek hosszú évek óta zajló folyamatoknak az eredményei, amiket Ugrósdy Márton véleménye szerint négy év alatt nehézkes lesz megoldani, még ha várhatóan neki is futnak.

Eközben a nemzetközi partnereknek egyelőre az a fő üzenet, hogy „az Egyesült Államok itt van, visszatért”, mintha mi sem történt volna, mintha nem is Donald Trump lett volna az előző elnök. A szakember úgy látja, a legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a világ az elmúlt négy esztendőben nagyban megváltozott, és az, hogy például az Egyesült Államok ismét belép a párizsi klímaegyezménybe, az még nem jelenti azt, hogy megáll a globális felmelegedés, még ha fontos szimbolikus lépésről is van szó.

Megjegyezte, az első kommentárok inkább arról szólnak, hogy

az amerikai érdek mennyire változatlan,

természetesen a stílusa, ahogyan azt az új elnök képviselni fogja, nagyban változhat. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, folytatta Ugrósdy Márton, hogy a második világháború után kialakult nemzetközi rendszernek a kialakításában és felépítésében az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott, és nyilván úgy építették, hogy az ő érdekeiket szolgálja, tehát nehezen mondható, hogy az ENSZ, a NATO, vagy a Kereskedelmi Világszervezet ne lennének alkalmasak arra, hogy az amerikai akaratot érvényesítsék benne.

Így próbatételt legfeljebb az jelenthet majd, hogy

azokat a nyers amerikai gazdasági és politikai érdekeket, amiket Donald Trump kendőzetlenül képviselt, hogyan tudják majd sokkal szebben „becsomagolni”,

hogy a lényeg változatlan maradjon.

Vissza a „normalitásba”

Szerinte bonyolultabb a helyzet, mint ahogyan Európában, főként a nyugati tagállamokban gondolják, hogy innentől kedve minden szép és jó lesz, és helyreáll majd a transzatlanti kapcsolat, miután a gazdasági jellegű konfliktusok továbbra is meglesznek. Például az EU és Kína által december 30-án bejelentett beruházásvédelmi megállapodás Joe Bidennek sem tetszik.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója szerint nem véletlen, hogy Joe Biden elnöki rendeletek kiadásával indított, hiszen a kongresszus csak most alakul, a szenátusban pedig, még ha demokrata többségről is beszélnek, valójában döntetlen az állás, így az alelnök szavazata a döntő.

A rendeletek részint elődje örökségének látványos és azonnali felszámolását, részben pedig szimbolikus lépéseket takarnak,

lásd a már említett Egyesült Államok visszaléptetése a párizsi egyezménybe, vagy az Egészségügyi Világszervezetbe, mintegy azt üzenve, hogy „visszatértünk a normalitáshoz”, jelentsen is bármit ez a megfogalmazás.

Mit várhat Magyarország?

Ugrósdy Márton a magyar–amerikai kapcsolatrendszerrel kapcsolatban felidézte, az elmúlt négy évben a katonai beszerzések és együttműködések, valamint a gazdasági együttműködések megerősödtek, történtek előrelépések, a kérdés tehát az, hogy mindez áldozatául fog-e esni a nyilvánvaló ideológiai különbségeknek, ami a két kormány között megvan. Továbbá hogy azt a típusú demokráciaterjesztő magatartást, amit az Egyesült Államok előszeretettel alkalmaz és alkalmazott az elmúlt évtizedekben, mennyire fogják előtérbe helyezni. Hiszen

nyilvánvalóan vannak olyan politikai ideológiai ellenkérdések, ahol a magyar és amerikai kormány között jelentős távolság van, és ki lehet élezni.

A várakozás ennek ellenére – miután az Egyesült Államoknak nagyobb gondjai is vannak, mint Magyarország –, hogy talán sikerülhet egy pragmatikus együttműködést kialakítani, még ha várhatóan például a jogállamisággal kapcsolatban továbbra is nagyon eltérő véleményen lesz a két ország, „amit – ismerve az amerikaiakat – szívesen fogják hangsúlyozni.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

A miniszterelnök napirend előtt felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Baka András az egyedüli hivatalos államfőjelölt, akit kedden meg is választhatnak, hétfői adat szerint rekordtöbbletet hozott a költségvetés júliusban, távozhat a legfőbb ügyész, újra itt a hőségkupola, elindulhat hétfő este még egy turbina a paksi atomerőműben – volt miről beszélnie Magyar Péternek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: Magyar Péter kormányzati fordulatot ígért, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Tisza-kormány: Magyar Péter kormányzati fordulatot ígért, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. Napirend előtti felszólalásában a kormány a tisztítótűz hadművelet folytatását ígérte az energetikai hivatalokban, valamint arról beszélt, hogy újjá kell építeni a közigazgatást, hogy felkészült legyen a veszélyhelyzetekre. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Orbán Viktor jövője is eldőlhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×