Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.66
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

Ilyen tempóban oltanak a britek

A legveszélyeztetettebb korban lévők negyede már megkapta a Pfizer vagy az AstraZeneca oltását - jelentette be a kormányfő.

A brit lakosság legveszélyeztetettebb korosztályának csaknem a negyede már megkapta a koronavírus elleni oltást - mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a jelenleg forgalomban lévő két vakcinával, a Pfizer és a BioNTech vállalatok, illetve az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari cégcsoport által kifejlesztett oltóanyagokkal Angliában kedd estig 1,1 millió, az Egyesült Királyság egészében 1,3 millió embert oltottak be.

Az angliai lakosság 80 éven felüli korosztályából több mint 650 ezren részesültek a koronavírus elleni oltásban. Ez azt jelenti, hogy Angliában - az Egyesült Királyság mesze legnépesebb országrészében - e korcsoport tagjainak 23 százaléka kapta meg a vakcinát, és nekik két-három héten belül jelentős mértékű védettségük lesz a koronavírus-fertőzéssel szemben - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Hozzátette:

a koronavírus okozta Covid-19 betegség halálos áldozatainak átlagos életkora 80 év felett van,

és ez is mutatja, hogy milyen helyes lépés volt egy olyan oltási program összeállítása, amelynek célja a lehető legtöbb emberélet megmentése a lehető leggyorsabban.

Boris Johnson ezzel arra utalt, hogy a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) az oltási kampány december 8-i kezdetére elsőbbségi listát állított össze arról, hogy az egyes lakossági csoportok milyen sorrendben juthatnak hozzá a vakcinához.

A 25 oldalas útmutatás szerint a lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók állnak, majd időrendi sorendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

A 65 éven felüliekkel egy csoportba tartoznak azok a 16-64 év közöttiek, akiknek olyan krónikus alapbetegségük van, amely növeli a súlyos szövődmények, illetve a halálozás kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.

Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta: ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják a koronavírus-oltást, a Covid-19 betegség okozta halálozások és a kórházi kezelésre szoruló koronavírus-betegek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető.

Boris Johnson a Downing Streeten tartott kedd esti tájékoztatóján elmondta: a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) azt a célt tűzte ki, hogy

február 15-ig a JCVI által összeállított elsőbbségi lista felső négy kockázati csoportjának mindegyik tagja megkapja a koronavírus elleni oltást.

Ez azt jelenti, hogy a jövő hónap közepéig az idősotthonok összes lakója és gondozóik, a brit lakosság 70 éven felüli korosztályának minden tagja, az egészségügyi és a gondozói hálózatok első vonalában dolgozók, valamint a krónikus betegségek miatt különösen veszélyeztetettek mindegyike részesül a koronavírus elleni védőoltásban - mondta a brit kormányfő.

Johnson hangsúlyozta: e hét végére országszerte csaknem ezer oltóközpont működik majd, a jövő héten pedig hét stadionban és kiállítási központban is megindul a vakcina tömeges beadása.

A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×