Ahogyan a vakcinák széles körű európai használatának időpontja közeledett, úgy közelgett az igazi tél is, és most úgy tűnik, hogy az utóbbi volt a gyorsabb. Az ünnepeket és az azokkal járó találkozásokat, valamint a vírus terjedésének optimálisabb körülményeket hozó hideg évszak kiugró járványügyi számokkal jár, miközben az egyes nemzetek hetek, hónapok óta küszködnek a problémával, miszerint a járvány megfékezésével egy időben a gazdaságot is jó lenne életben tartani.

"A kulcskérdés azoknak a szabályozásoknak a megtalálása, amelyekkel az elért egészségügyi előny a legkisebb áron maximalizálható. Ez azonban nem egy univerzális csomag: valószínű, hogy országtól és populációtól függ, valamint a vírus terjedési dinamikájával változik is" - vélekedik a CNN cikkében Thomas Hale, az Oxfordi Egyetem közpolitikai docense.

A skandináv "csoda"

A változó közegben kiemelkedik azonban három skandináv ország politikája: Dánia, Finnország és Norvégia egészen a közelmúltig ügyesen lavírozott ebben a nehéz helyzetben a CNN elemzése szerint. Mindhárom ország viszonylag laza szabályozásokat vezetett be, mégis sikerült így is alacsonyan tartaniuk a halálozásokat egész november 30-ig. Dánia esetében a sikertörténet valószínűleg véget ért, több ezres új esetszámokkal, de mi vezetett eddig a jó teljesítményhez?

• A három ország az esetszámok legkisebb mértékű növekedés esetén azonnal lépett, így a nyár folyamán sikerült annyira visszaszorítaniuk a vírust, hogy az őszi második hullám kezdetekor nagyon jó pozícióból indulhattak.
• A tisztán, érthetően kommunikált intézkedések és a lakosság hajlandósága azok végrehajtására szintén faktor lehetett a szakértők szerint.
• A tesztelési és kontaktuskutatási kapacitások megnövelése pedig abban segített, hogy minden helyi kitörést el tudjanak fojtani.

A finn modell

Finnországban az elmúlt hónapokban a kontinens legalacsonyabb új fertőzöttségi és halálozási adatait tudta produkálni úgy, hogy engedte az országon belüli szabad mozgást, aki akart, dolgozhatott munkahelyéről is, az iskolák nyitva maradtak és maszkot sem volt kötelező viselni.

"Nincs titkunk, csak pragmatikusan közelítettük meg a helyzetet"

- mondta Pekka Nuorti, a Tamperei Egyetem epidemiológusa, aki 25 éve közegészségügyi szerveknek dolgozik. Az alacsony népsűrűség, a kevés utazás és a finnek hite kormányukban mind segítettek, de Nuorti szerint a legfontosabb a közegészségügyi intézmények hatékony munkája volt. Tényleg nem tűnik varázslatnak, amit mond: tesztelés, izolálás, kontaktuskutatás, karantén és a szuperterjesztő események helyi szintű megakadályozása volt a módszerük. November végére a laborjaik napi 23 000 tesztet értékeltek ki az 5,5 milliós lakosságú országban, és ez még csak 90%-os kapacitás volt. Nyáron megelőző intézkedésekkel készültek a második hullámra, például a nemzetközi utazások korlátozásával, az izolációt vállalókat és a karanténban élőket pedig anyagilag támogatta a kormány.

Helyi kitörések ettől függetlenül bekövetkeztek, de valós időben tudtak azokra reagálni - és ha az adatok azt mutatják, nem zárják ki a lezárásokat sem.

A norvég módszer

A határ túloldalán a legveszélyeztetettebbekre koncentrálnak: tavasszal az egyik legszigorúbb lezárási rendszert léptették életbe, amit összgazdaságilag tudott kompenzálni a norvég oliajipar, de a mentális egészségre gyakorolt hatásokkal hamar szembesült az ország. Mivel azt vették észre, hogy a nyár folyamán leginkább a bevándorlók körében terjedt a vírus, 227 millió forintnak megfelelő összegből indítottak alapot, amely a koronavírussal kapcsolatos kampányt indított a bevándorlók körében. Ez meglehetősen sikeres volt, így csökkent a fertőzések száma.

A dánok útja

Kezdetektől tiszta és koherens kommunikáció arról, mit kockáztatnak: ez lehetett a dán siker titka több szakértő szerint is. A dánok is bíznak kormányukban, ez segítette, hogy az sikerrel járjon - és valószínűleg a kormányban való hit megingása vezetett ahhoz, hogy most elbukjanak. Ezt akkor következett be, amikor a nyércekben megjelent, emberre is terjedő koronavírus-mutáció kapcsán illegálisan rendelte el az ország vezetése az összes nyérc elpusztítását.

Michael Bang Petersen, az Aarhusi Egyetem politikai pszichológiával foglalkozó szakértője szerint fontos volt, hogy az emberek elkezdtek tartani attól, hogy mi történik velük, ha megfertőződnek, emellett tudták, hogyan lehet ezt a legjobban megelőzni. Søren Brostrøm, a Dán Egészségügyi Hatóság főigazgatója szerint egy járvány kontroll alatt tartása az emberek viselkedésének kontroll alatt tartásáról szól. Véleménye szerint a várt csodaszer már a kezünkben van, és ez nem más, mint a távolságtartás.

"Egy dolog működik a koronavírussal szemben, mégpedig az, ha ön és én is felelősséget vállalunk saját magunkért és másokért is" - mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!