Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Gyötrelmesen hosszú folyamat lesz így a romániai kormányalakítás

Még a legalapvetőbb kérdésekben sem tudnak megegyezni a koalícióra készülő érintettek. Az RMDSZ is köztük van.

Folytatódott a tárgyalás Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között csütörtökön a parlamenti többség kialakításáról és a közös kormányzásról, de továbbra sem tudtak megegyezni a miniszterelnöki, illetve a kétkamarás parlament házelnöki tisztségeinek elosztásáról.

A pártelnökök csütörtöki egyeztetésük után mégis derűlátóan nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra is kifejezte meggyőződését, hogy még az év vége előtt hivatalba léphet Románia új, jobbközép koalíciós kormánya.

Ennek érdekében a pártok szakosodott tárgyalóküldöttségei is összeülnek csütörtökön, hogy folytassák a közös kormányprogram és a törvényhozási prioritáslista kidolgozását.

"Valamennyi fél nyitottságot tanúsított, valamennyi megoldás nyitva marad" - hangoztatták csütörtöki eredménytelen egyeztetésük után egybehangzóan a pártelnökök, akik közül ketten személyesen is érdekeltek a vitatott tisztségek megszerzésében. A szombaton kezdődött koalíciós tárgyalások vasárnap akadtak el, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy Ludovic Orban volt kormányfő legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

A tisztségek egyikét az USR-PLUS is magának követeli: a képviselőház élére eredetileg Dan Barnát, az USR elnökét, ennek alternatívájaként pedig a miniszterelnöki posztra Dacian Ciolost, a PLUS elnökét javasolták. Később - a miniszterelnöki tisztségről a választási kudarc miatt múlt héten lemondott - Ludovic Orban ahhoz is megszerezte a PNL támogatását, hogy átengedje a képviselőház elnökségét az USR-PLUS-nak, ha ismét ő lehet a miniszterelnök, Citunak pedig megszerezi a szenátus elnöki tisztségét.

Az USR-PLUS azonban már a csütörtöki tárgyalások előtt leszögezte: nem tudja elfogadni Orban visszatérését a kormányfői székbe, és

az RMDSZ is jelezte: azt tartaná méltányosnak, ha a három legfontosabb tisztségen osztoznának a koalíciós partnerek, tehát az RMDSZ jelöltjét választanák meg a szenátus vagy a képviselőház élére.

Romániában a választásokat megnyerő, de koalíciós partnerek híján kormánytöbbséget kialakítani képtelen Szociáldemokrata Párt (PSD) élesen támadta a világjárvány idején "koncon marakodó" jobbközép pártokat, de már a jobboldali sajtó is úgy értékelte: Orban hatalmi ambíciója bénította meg az országot, ami már csak azért is rossz fényt vet a PNL-re, mert az USR-PLUS közben bejelentette: van más jelöltje is a házelnökségre Dan Barnán kívül, tehát számára csak a koalíciós egyensúly megteremtése miatt fontos a tisztség. Ennek jegyében szerintük a három pártelnök - Orban, Barna és Kelemen - miniszterelnök-helyettesi tisztséget is vállalhatna egy Florin Citu által vezetett koalíciós kormányban.

A tisztségek elosztását célzó politikai tárgyalások pénteken folytatódnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Háromoldalú csapdába sétált be Magyarország, Európa még megmentheti magát

Háromoldalú csapdába sétált be Magyarország, Európa még megmentheti magát

Az Európai Unió teljes importjának több mint négyötöde alacsony kockázatú, mégis néhány energiahordozó, elektronikai alkatrész és nyersanyag elég lehet ahhoz, hogy egy geopolitikai konfliktus végigfusson az egész gazdaságon. A Carnegie Europe új elemzése szerint Brüsszelnek nem általában a globalizációból kell visszavonulnia, hanem azt kell felismernie, hol válhat egy kereskedelmi kapcsolat politikai fegyverré. Magyarország számára ez különösen kényelmetlen kérdés: az ország egyszerre kötődik az orosz energiához, a német autóiparhoz és az ázsiai akkumulátor-értékláncokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×