„Jogi értelemben egy európai tanácsi állásfoglalás nem bír kötelező hatállyal, és ennyiből sem nem módosíthatja, sem nem korlátozhatja a korábban született intézményközi megállapodást a leendő uniós jogállamisági jogszabályról” – idézte a brüsszeli Politico az EP költségvetési ellenőrző bizottsága német (néppárti) elnökének, Monika Hohlmeiernek a nyilatkozatát.
A német képviselő véleménye egybevág azzal, hogy brüsszeli értesülések szerint az Európai Parlament, miközben szerdai plenáris ülésén áldását adja majd a közösségi pénzek felhasználásához jogállamisági feltételeket szabó leendő új közösségi joganyagra,
külön állásfoglalásban az utóbbit értelmező múlt heti 4 oldalas csúcsnyilatkozat elutasítására készül.
A vonatkozó előterjesztést az Európai Parlament négy középpártja – az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a liberálisok és a zöldek frakciója – közösen jegyzi, és ha az említett frakciók többsége mellette voksol, az állásfoglalás nagy valószínűséggel keresztül is megy majd.
A négypárti papír megkérdőjelezi az Európai Tanács (EU-csúcs) bármely nyilatkozatának joghatályát, ami viszont ilyen formán érdemben nem érinti a jogszabályok és jogi mechanizmusok végrehajtását. Ha a jövőben az új jogállamisági jogszabály és az EU-csúcs által ennek kapcsán elfogadott 4 oldalas értelmezés konfliktusba kerülne, úgy jogi alapon, például egy majdani európai bírósági megítélésben bizonyosan az előbbit tekintik mérvadónak – folytatódik a parlamenti érvelés, amelynek a szerdai négypárti állásfoglalás hangot is készül adni.
A brüsszeli Bruxinfo úgy tudja, hogy a szövegben kifejezett hivatkozás is lesz az alapszerződés 15. (1)-es cikkére, ami kimondja, hogy
az Európai Tanács nem gyakorolhat törvényhozási funkciókat.
Sophie In t’Veld, a liberális frakció társelnöke, veterán holland képviselő ez utóbbira is utalva, egy, a napokban tett nyilatkozatában egyenesen azzal vádolta meg az Európai Tanácsot, hogy a jogállamisági jogszabályhoz fűzött értelmezés megfogalmazásával – nem jogalkotóként – egy leendő uniós jogszabály korlátozására tett kísérletet, és mint ilyen voltaképpen alapszerződést sértett.
Emlékezetes, hogy az EU-csúcson képviselt lengyel–magyar vélekedést ez ügyben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban foglalta össze, hogy
az Európai Tanács állásfoglalása, lévén a legfelső szintű politikai döntéshozó testület, az uniós joganyagok hierarchiájában elsődleges jogforráshoz hasonlítható funkcióval bír, és iránymutatást jelent valamennyi uniós intézmény számára.
A várhatóan január 1-jétől hatályos új jogállamisági jogszabályról Vera Jourová, az Európai Bizottság jogállamisági ügyekben illetékes alelnöke a brit Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy akkor, amikor beindul a pénzfolyam – mindenekelőtt a 750 milliárdos majdani helyreállítási alap –, minden korábbinál fontosabb megőrizni a végső soron mindezt finanszírozó tagállami adófizetői bizalmat a pénzek helyes és jogszerű elköltésében.
Jourová éppen ezért precíz, alapos bizottsági figyelmet helyezett kilátásba ez ügyben, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a testület „nem aktivistaként” fogja majd a jogszabályt kezelni, hanem mindenkor a szerződés szellemében fog eljárni.
