eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelős tagja sajtóértekezletet tart Brüsszelben 2020. május 27-én. Az Európai Bizottság ezen a napon ismertette a testület koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, illetve a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetési időszakra vonatkozó, felülvizsgált javaslatait.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Walshaerts

Költségvetési biztos: van mód a lengyel-magyar vétó megkerülésére

Európai bizottsági jogászok már látják a módját, miként lehet megkerülni a lengyel és a magyar vétót a 750 milliárdos helyreállítási alap 25 tagállam részvételével történő felállításában – erősítette meg Johannes Hahn költségvetési biztos.

A bizottság költségvetési ügyekért felelős osztrák tagja a The Financial Timesnak nyilatkozva beszélt erről. A brit lap a hét közepén névtelen uniós forrásokra már utalt a lehetőségre, ez volt az első alkalom, hogy vezető EU-tisztviselő névvel nyilatkozva vállalta fel az állítást.

Hahn emlékeztetett arra, hogy

a hétéves keretköltségvetés blokkolásával mindkét országot komoly pénzügyi veszteség érné,

lévén az ily módon csökkentett 2021-es pótköltségvetés mintegy 25-30 milliárd euróval kevesebbet tudna csak finanszírozni, aminek jelentős része a magyar és lengyel szempontból fontos regionális politikától vonna meg forrásokat. Ami pedig a járványveszteség kompenzálására kilátásba helyezett helyreállítási vagy újrakezdési alapot illeti, Hahn szerint mindkét ország a GDP mintegy 3 százalékát kitevő térítésmentes támogatásra számíthat, ha maga is résztvevője a programnak.

Hahn nyilatkozatának kiemelt aktualitást adott az a körülmény, hogy csütörtök este Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a nemzetközi sajtóban futótűzként terjedő nyilatkozatot tett arról, hogy a lengyel kormány esetleg kihátrálhat a vétó mögül, ha a készülő jogállamisági jogszabály kapcsán egyértelművé tennék, hogy az csak az uniós pénzek helyes elköltését szolgálja és nem alkalmaznák általános tagállami jogállamisági ügyekre.

Sokan már lengyel visszavonulásról kezdtek el értekezni, és csak kevés portál – köztük a brüsszeli Politico és a Euractiv – utalt az egyes magyar hírmagyarázók által is említett azon körülményre, hogy Gowin nem a Kaczinsky-féle Jog és Igazságosság politikusa, hanem a kormány mérsékeltjei közé tartozik, és csütörtöki bejelentéséből távolról sem derült ki, hogy csupán saját véleményét mondja-e, avagy egyeztetett lengyel kormányzati álláspontot képviselt.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a Twitteren közölte: "Lengyelország teljességgel kitart az uniós források lehívását érintő feltételrendszerről szóló álláspontja mellett". Varsó "csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá".

Orbán Viktor miniszterelnök is péntek reggeli rádiónyilatkozatában arról beszélt, a lengyel és a magyar kormány abban állapodott meg, hogy közös megoldást tudnak csak elfogadni, külön kiegészítést nem, a vonatkozó nyilatkozatot pedig mindkét ország kormányfője aláírta.

A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy ami a helyreállítási alapot illeti, ő személy szerint nem támogatja a közös hitelvelvételt, mert akkortól kezdve Magyarországnak is jót kell állnia minden más, esetleg visszafizetési nehézségekkel küszködő tagállamért.

Szakértői vélemények a két ország vétója és az egyelőre holtpontra jutott közös költségvetési és finanszírozási kérdések kapcsán többnyire arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy a helyzet tényleges tisztázására igazából csak a tagállami állam- és kormányfők december 10-i brüsszeli csúcstalálkozóján lehet majd számítani.

Hahn a maga részéről annyit mindenesetre megerősített, hogy

ami a 2021-es éves közösségi büdzsét illeti, sikerült megoldást találni a korábban még nyitott technikai kérdésekre,

és most már minden attól függ csak, hogy születik-e még idén megállapodás az EU-huszonhetek között a hétéves pénzügyi keretről is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×