eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelős tagja sajtóértekezletet tart Brüsszelben 2020. május 27-én. Az Európai Bizottság ezen a napon ismertette a testület koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, illetve a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetési időszakra vonatkozó, felülvizsgált javaslatait.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Walshaerts

Költségvetési biztos: van mód a lengyel-magyar vétó megkerülésére

Európai bizottsági jogászok már látják a módját, miként lehet megkerülni a lengyel és a magyar vétót a 750 milliárdos helyreállítási alap 25 tagállam részvételével történő felállításában – erősítette meg Johannes Hahn költségvetési biztos.

A bizottság költségvetési ügyekért felelős osztrák tagja a The Financial Timesnak nyilatkozva beszélt erről. A brit lap a hét közepén névtelen uniós forrásokra már utalt a lehetőségre, ez volt az első alkalom, hogy vezető EU-tisztviselő névvel nyilatkozva vállalta fel az állítást.

Hahn emlékeztetett arra, hogy

a hétéves keretköltségvetés blokkolásával mindkét országot komoly pénzügyi veszteség érné,

lévén az ily módon csökkentett 2021-es pótköltségvetés mintegy 25-30 milliárd euróval kevesebbet tudna csak finanszírozni, aminek jelentős része a magyar és lengyel szempontból fontos regionális politikától vonna meg forrásokat. Ami pedig a járványveszteség kompenzálására kilátásba helyezett helyreállítási vagy újrakezdési alapot illeti, Hahn szerint mindkét ország a GDP mintegy 3 százalékát kitevő térítésmentes támogatásra számíthat, ha maga is résztvevője a programnak.

Hahn nyilatkozatának kiemelt aktualitást adott az a körülmény, hogy csütörtök este Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a nemzetközi sajtóban futótűzként terjedő nyilatkozatot tett arról, hogy a lengyel kormány esetleg kihátrálhat a vétó mögül, ha a készülő jogállamisági jogszabály kapcsán egyértelművé tennék, hogy az csak az uniós pénzek helyes elköltését szolgálja és nem alkalmaznák általános tagállami jogállamisági ügyekre.

Sokan már lengyel visszavonulásról kezdtek el értekezni, és csak kevés portál – köztük a brüsszeli Politico és a Euractiv – utalt az egyes magyar hírmagyarázók által is említett azon körülményre, hogy Gowin nem a Kaczinsky-féle Jog és Igazságosság politikusa, hanem a kormány mérsékeltjei közé tartozik, és csütörtöki bejelentéséből távolról sem derült ki, hogy csupán saját véleményét mondja-e, avagy egyeztetett lengyel kormányzati álláspontot képviselt.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a Twitteren közölte: "Lengyelország teljességgel kitart az uniós források lehívását érintő feltételrendszerről szóló álláspontja mellett". Varsó "csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá".

Orbán Viktor miniszterelnök is péntek reggeli rádiónyilatkozatában arról beszélt, a lengyel és a magyar kormány abban állapodott meg, hogy közös megoldást tudnak csak elfogadni, külön kiegészítést nem, a vonatkozó nyilatkozatot pedig mindkét ország kormányfője aláírta.

A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy ami a helyreállítási alapot illeti, ő személy szerint nem támogatja a közös hitelvelvételt, mert akkortól kezdve Magyarországnak is jót kell állnia minden más, esetleg visszafizetési nehézségekkel küszködő tagállamért.

Szakértői vélemények a két ország vétója és az egyelőre holtpontra jutott közös költségvetési és finanszírozási kérdések kapcsán többnyire arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy a helyzet tényleges tisztázására igazából csak a tagállami állam- és kormányfők december 10-i brüsszeli csúcstalálkozóján lehet majd számítani.

Hahn a maga részéről annyit mindenesetre megerősített, hogy

ami a 2021-es éves közösségi büdzsét illeti, sikerült megoldást találni a korábban még nyitott technikai kérdésekre,

és most már minden attól függ csak, hogy születik-e még idén megállapodás az EU-huszonhetek között a hétéves pénzügyi keretről is.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×