eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én.
Nyitókép: Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én. MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Merkel: kompromisszumkészség szükséges

A közös cél érdekében tett kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás iránti nyitottság szükséges valamennyi féltől az Európai Unió (EU) következő hétéves keretköltségvetése és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap elfogadásához - mondta Angela Merkel német kancellár.

Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője a tagországi parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) online elnöki találkozóján elmondott hozzászólásában kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács júliusi értekezletén elfogadott tanácsi következtetések számos kevéssé körvonalazott szövegrészt tartalmaznak.

A tagállamok a következtetésekben hitet tettek az EU-ról szóló szerződés második cikkelyében foglalt értékek mellett, és a közösség pénzügyi érdekeinek védelme, egy hatékony közös költségvetés mellett is.

A két elv összehangolása és valamennyi tagország megelégedettségének kiváltása a soros elnökség számára "nagyjából annyira nehéznek bizonyul, mint a kör négyszögesítése" - mondta Angela Merkel.

"Teljes erővel dolgozunk, de a helyzet nagyon óvatosan fogalmazva nem egyszerű"

- tette hozzá.

Kifejtette: egyes tagállamok "azt mondják, hogy nem kötünk kompromisszumot és jottányit sem változtatunk", ugyanakkor azzal az elvárással fordulnak a soros elnökség felé, hogy "kérlek, juss eredményre".

Aláhúzta: a politika feladata éppen az, hogy megtalálja a mindenkinek elfogadható megoldásokat, de "kompromisszum nélkül ez nem sikerülhet", ezért valamennyi féltől kompromisszumokra nyitott hozzáállás szükséges.

Hangsúlyozta, hogy számára a jogállamiság az "európai projekt alapja".

A jogállamiság értékéről az alapszerződés második cikkelye szól, a jogállamiság megsértéséről pedig a hetedik cikkely - mutatott rá Angela Merkel.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy téves az a felfogás, amely szerint a források felhasználásához kapcsolt feltételek révén "a hátsó ajtón becsempészik" a hetedik cikkelyben foglaltakat a költségvetési rendeletbe.

Hozzátette, hogy a soros elnökség nagyon sokat dolgozott az Európai Bizottság által előterjesztett rendeleten, amelyről az Európai Tanács és az EU Tanácsa főtitkárságának jogi szolgálata is megállapította, hogy "nem mos össze" nem összetartozó dolgokat.

A rendelet "nagyon erősen a büdzsére összpontosít" - mondta német kancellár, megjegyezve, hogy az álláspontok kialakításához mindig érdemes alaposan tanulmányozni az adott dokumentumot.

A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadására.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×