Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Hszi Csin-Ping kínai elnök (j) fogadja Friedrich Merz német kancellárt (b) a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2026. február 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Michael Kappeler

Hszi Csin-ping: erősíteni kell a stratégiai bizalmat Kína és Németország között

A német-kínai partnerség erősítéséről és a gazdasági együttműködés kiegyensúlyozottabbá tételéről tárgyalt szerdán Pekingben Friedrich Merz német kancellár és Hszi Csin-ping kínai államfő. A megbeszéléseken szó esett a globális gazdasági kihívásokról, a szabadkereskedelem jövőjéről, valamint az ukrajnai háborúról is – jelentette a kínai állami média.

Kancellárként első kínai látogatásán Merz hangsúlyozta: Németország mélyíteni szeretné gazdasági kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, de közben tisztességesebb és kiegyensúlyozottabb együttműködésre is törekszik – mondta.

Hozzátette: Berlinnek a piaci torzulásokkal, az állami támogatásokkal és a kereskedelmi egyensúlytalansággal vannak problémái.

Hszi a tárgyaláson úgy fogalmazott: „minél turbulensebbé és összetettebbé válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a stratégiai kommunikáció és a kölcsönös bizalom erősítésére Kína és Németország között”.

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak.

Merz a nap folyamán megbeszélést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel is, aki a multilateralizmus és a szabadkereskedelem melletti közös kiállás fontosságát emelte ki, utalva a globális kereskedelmi feszültségekre és az Egyesült Államok vámintézkedéseire.

Li azt is jelezte, hogy

Peking kész bővíteni az együttműködést egyebek között az autóipar, a vegyipar és az olyan feltörekvő ágazatok területén, mint a mesterséges intelligencia és az orvostudomány.

A kínai média jelentése szerint a tárgyalásokat követően öt együttműködési dokumentumot is aláírtak, amelyek

  • a zöld átmenet,
  • a vámügyi kérdések,
  • az állategészségügy,
  • a sport,
  • a média

területeire terjednek ki.

A szerdai tárgyaláson a felek érintették az ukrajnai háború kérdését is, amellyel kapcsolatban a német kancellár a látogatás előtt hangsúlyozta: a globális válságok kezelése nem lehetséges Peking bevonása nélkül, és reményét fejezte ki, hogy Kína hozzájárulhat a konfliktus rendezéséhez.

A kétnapos látogatás keretében a német kancellár üzleti delegáció élén érkezett Kínába, és várhatóan további gazdasági tárgyalásokat folytatnak majd.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×