eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Franciaországban büntetendő lesz az internetes uszítás

Büntetendő lesz Franciaországban az olyan személyes adatok közzététele az interneten, amelyek veszélyeztethetik mások életét - jelentette be pénteken Jean Castex miniszterelnök a védelmi tanács ülése után.

A testületet a múlt heti kegyetlen tanárgyilkosság után második alkalommal hívta össze Emmanuel Macron államfő.

Az iszlám szeparatizmus ellen készülő törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt - jelezte a kormányfő.

A múlt pénteken megölt tanár nevét és a középiskola címét, ahol tanított, az egyik tanítványának az apja és annak iszlamista prédikátor ismerőse tette közzé a Facebookon, miután Samuel Paty a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Az internetes uszítást követően szemelte ki magának Samuel Patyt egy csecsen iszlamista, aki a Párizstól ötven kilométerre fekvő Conflans-Saint-Honorine-ban található középiskola közelében, a nyílt utcán elvágta a torkát, majd lefejezte a tanárt.

A miniszterelnök elmondta:

a közszolgálatban dolgozók, így a tanárok védelmét is megerősítik annak érdekében, hogy büntethetők lehessen azok, akik nyomást próbálnak rájuk gyakorolni akár szóval, akár fenyegető viselkedéssel,

ahogy az a megölt tanárral és az iskola igazgatójával is történt az apa részéről.

A francia kormány a múlt pénteki támadást követően akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közel álló egyesületek és szervezetek ellen, ennek részeként 51 muszlim szervezetet világítanak át, és közülük hármat már feloszlattak.

Jean Castex jelezte, hogy 123 gyanús ember felkereséséről döntöttek a hatóságok, közülük eddig 56 embert "látogattak" meg az otthonában. Az internetes illegális tartalmakat felügyelő kormányzati portálra a gyilkosság óta 1279 bejelentés érkezett, ami 27 ember előállítását eredményezte a hét folyamán.

A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy

  • a közösségi oldalakat felügyelő szerveknél növelik a munkatársak létszámát, és
  • a párizsi ügyészségen létrejön egy külön egység a közösségi oldalakkal kapcsolatos eljárások központosítására és hatékonyabbá tételére.

Jean Castex kiemelte, hogy az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépését az Európai Bizottsággal együttműködve teszi a kormány.

Emmanuel Macron még februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. Már akkor jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

Az október 2-án bejelentett francia intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy

minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett.

Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a francia kormány, és jövő év januárjában kerülhet a parlament elé.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×