Johnson, aki hétfő este ismertette hivatalosan a londoni alsóházban a súlyos hazai és nemzetközi vitákat szító törvényjavaslatot, kijelentette: a tervezet "biztosítási kötvényként" szolgálna.

A brit kormányfő szerint az Európai Unióban ugyanis bizonyítottan megvan a hajlandóság a brexit-megállapodás egyes elemeinek - mindenekelőtt az Észak-Írországról szóló külön protokollnak - az "abszurd" értelmezésére. Hozzátette: az EU az elmúlt hónapokban "szélsőséges, észszerűtlen módon" viselkedett, azzal fenyegetőzött például, hogy megtiltja az Egyesült Királyságnak az állati eredetű termékek exportját.

"Tűrhetetlen az a helyzet, hogy EU-partnereink komolyan úgy hiszik: módjukban áll országunk feldarabolása" - fogalmazott Johnson.

Külön kitért arra, hogy a brexit-megállapodás észak-írországi protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára - mindenekelőtt Írországba - kerülhetnek tovább.

A protokoll alapján közös bizottság állapítaná meg, hogy melyek ezek az árucikkek.

Boris Johnson szerint azonban az EU-ban többen immár abból indulnak ki, hogy alapesetben minden árucikk ilyen, így a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban minden termékre vámot kell kivetni.

A brit kormányfő szerint ez azt jelentené, hogy például az Észak-Írországba szállított skót marhahúsra 90 százalékig terjedő vámot kellene fizetni.

A brexit-megállapodáshoz csatolt 64 oldalas észak-írországi protokoll célja az, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni, amikor december végén lejár a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után életbe léptetett átmeneti időszak.

Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.

A protokoll alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek néhány elemével, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja lenne, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.

Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni. Ugyanez vonatkozik a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomra.

Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy bizonyos esetekben Észak-Írország és Nagy-Britannia között keletkezhet vámhatár.

A brit kormány által e héten beterjesztett, Johnson által hivatalosan hétfő este ismertetett törvénytervezet azonban minden körülmények között mentesítené az észak-írországi üzleti vállalkozásokat bármiféle külön vámdokumentációs kötelezettség alól az Egyesült Királyságon belüli kereskedelemben, és felhatalmazná a brit kormányt az észak-írországi protokoll előírásainak figyelmen kívül hagyására.

A brit kormány hivatalos indoklása szerint a törvényre azért van szükség, mert meg kell védeni az Egyesült Királyság gazdasági és területi integritását abban az esetben is, ha nem sikerül kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást elérni az Európai Unióval.

Az Európai Bizottság azonban már a múlt héten éles hangú nyilatkozatban minősítette szerződésszegésnek és a nemzetközi jog megsértésének a tervezetet, amellyel szemben a kormányzó brit Konzervatív Pártban is egyre szélesebb ellenállás bontakozik ki.