Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.44
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Bamako, 2018. augusztus 11.Ibrahim Boubacar Keita mali elnök támogatóihoz beszél egy bamakói nagygyűlésen 2018. augusztus 11-én, egy nappal a mali elnökválasztás második fordulója előtt. A július 29-i első fordulóban Ibrahim Boubacar Keita végzett az első helyen, de nem szerezte meg a győzelemhez szükséges minimális 50 százalékot. (MTI/EPA/Legnan Koula)
Nyitókép: Ibrahim Boubacar Keita mali elnök 2018-ban (MTI/EPA/Legnan Koula)

Lemondott a mali elnök, miután lázadó katonák őrizetbe vették

Zendülő katonák őrizetbe vették Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt kedden Mali fővárosában.

A katonák átvették az ellenőrzést a Bamakótól nem messze lévő Kati támaszpont fölött. Onnan vonultak be a fővárosba, és páncélozott járműveken oda vitték az elnököt, a kormányfőt és több más fontos civil és katonai vezetőt.

  • Az ENSZ elítélte a katonák akcióját, így nyilatozott az Európai Unió nevében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő is.
  • Az afrikai országban zajló események miatt szerdára összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Ibrahim Boubacar Keita mali elnök szerda hajnalban bejelentette, hogy a hadsereg akaratának megfelelően és a vérontás elkerülése érdekében lemond, továbbá feloszlatja a parlamentet.

Keita rövid beszédet intézett az ország népéhez az állami televízióban. Szólt arról, hogy 2013-as megválasztása óta mindvégig az ország helyreállítása volt a célja, valamint hogy felrázza a hadsereget, amelynek a dzsihadisták sorozatos támadásaival kellett megküzdenie. Az elmúlt hónapok tüntetésein, amelyeken az ő lemondását követelték, sokan meghaltak, "és ez volt a legrosszabb".

"De ha ma a hadsereg egyes elemei úgy gondolják, hogy ezeknek az eseményeknek az ő beavatkozásukkal kell véget vetni, akkor van-e nekem választási lehetőségem? Engedelmeskedem nekik, mert nem akarok semmilyen vérontást a hatalmon maradásomért. A törvények szerint pedig ebből az következik, hogy fel kell oszlatnom a kormányt és a parlamentet" - tette hozzá.

Katonák kedden este őrizetbe vették az elnökön kívül Boubou Cissé kormányfőt, több minisztert, katonai parancsnokokat, és a fővárosból egy támaszpontra szállították őket. Ezután a kabinet kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólította föl a lakosságot, és elismerte, hogy jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Elítélte a katonai hatalomátvételt az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amelynek tagja Mali is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát a testületben, a Malival szomszédos tagországok lezárták vele közös határaikat, és szerdára az államfők tanácskozást hívtak össze. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tart szerdán az ügyben.

A Keita elnökkel szemben álló ellenzéki mozgalom, az M5-RFP koalíció szerint a katonák akciója, amellyel őrizetbe vették az államfőt és a miniszterelnököt, nem puccs, hanem népfelkelés. Keita elnök "nem akarta meghallgatni a népet. Alternatívát ajánlottunk neki, de ő gyilkosságokkal válaszolt" - mondta még az este Nouhoum Togo, az ellenzéki mozgalom szóvivője.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta Keita elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a voksoláson.

Nyolc éve a Kati támaszpontnak kulcsszerepe volt az akkori erőszakos hatalomváltásban Maliban: innen indult ki az a puccs, amelynek eredményeként Keita az afrikai ország élére kerülhetett. De mindvégig óriási nyomás nehezedett rá, mert 2012 óta nem sikerült levernie Mali északi részén a dzsihadista felkelést, korrupcióval vádolták, és a gazdaság gyengélkedik.

Címlapról ajánljuk
Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Négy évvel ezelőtt, 2022 február 24-én az orosz hadsereg több irányból is benyomult Ukrajnába. A hivatalosan különleges katonai műveleteknek nevezett akció azonban váratlanul heves ellenállásba ütközött, és idővel borzasztó áldozatokat követelő felőrlő háborúvá alakult át, amelynek a végét még mindig nem látni.

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Kisebb ukrán ellentámadásról jönnek hírek Zaporizzsja megyéből: Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok nyolc falu visszafoglalásáról adott jelentést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyobb offenzív hadjáratot nem folytat az ukrán haderő. Mikolaivben hatalmas robbanás történt, hét rendőr sérült meg, az ukrán hatóságok terrortámadás miatt indítottak nyomozást. Szlovákia leállította az Ukrajnának biztosított áramellátást, amíg a Barátság-kőolajvezetéken újra nem indul az energiahordozó forgalma. A nap folyamán Oroszország több platformon is megvádolta Ukrajnát azzal, hogy nukleáris fegyvert akarnak beszerezni nyugati támogatóiktól. Ukrajna sikeres ATAMCS-támadást jelentett Oroszország ellen kora délután, Zelenszkij elnök pedig arról beszélt: az ukrán területek mintegy 80%-a nem rendelkezik ballisztikus rakéták elleni védelemmel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×