eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Stevo Pendarovski észak-macedón államfő (j) és Zoran Zaev volt miniszterelnök, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnöke az ülésteremben az észak-macedón parlament alakuló ülésén, Szkopjéban 2020. augusztus 4-én. Az észak-macedóniai parlamenti választásokat a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) nyerte a szavazatok 35,85 százalékával. Az új összetételű törvényhozásban a 120 helyből 46 jutott az SDSM-nek, 44 pedig a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE).
Nyitókép: MTI/EPA/Észak-macedón parlament

A szociáldemokratákat kérte fel kormányalakításra az észak-macedón államfő

Ám még nem biztos a siker, meglehet, hogy előrehozott választást kell tartani.

Az előrehozott parlamenti választás győztesét, az eddig is kormányzó szociáldemokratákat kérte fel kormányalakításra csütörtökön Sztevo Pendarovszki észak-macedón köztársasági elnök.

Az államfő csütörtök délben adta át a megbízatást Zoran Zaevnek, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökének. A politikusnak 20 napon belül biztosítania kell a kellő többséget a parlamentben, össze kell állítania a leendő miniszterek listáját, és ismertetnie kormányprogramját. Amennyiben a szociáldemokraták nem tudják megszerezni a képviselők többségének a támogatását, a sorrendben második legtöbb szavazattal rendelkező párt kísérelheti meg a kormányalakítást. Ez a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amelynek elnöke, Hrisztijan Mickoszki közölte: bizonyos abban, hogy néhány éves kihagyás után ismét a jobboldal alakíthat kormányt.

Abban az esetben, ha egyik felkért párt sem tud többséget szerezni a parlamentben, újra előrehozott választást kell tartani.

A július 15-i voksolást követően augusztus 4-én alakult meg a szkopjei parlament. Az új összetételű törvényhozásban a 120 helyből 46 jutott az SDSM-nek, 44 pedig a legnagyobb ellenzéki pártnak, a VMRO-DPMNE-nek. Az albán nemzeti közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) a 15 képviselői hellyel rendelkezik, míg a szintén kisebbségi Albánok Szövetségének 12, a Baloldalnak kettő, az Albánok Demokratikus Pártjának pedig egy mandátum jutott.

Korábban a szociáldemokraták kijelentették, az albán kisebbség támogatására számítanak a kormányalakításkor, ám a DUI vezetése közölte, a támogatásért cserébe a miniszterelnöki posztot kérik, így az ország történetében először albán nemzetiségű kormányfője lehetne Észak-Macedóniának. Ettől a lehetőségtől Zoran Zaev eddig elzárkózott, a konzervatív VMRO-DPMNE pedig szintén nem lenne hajlandó belemenni ilyen megállapodásba.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×