eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az áldozatok emlékére meggyújtott lámpások égnek a nagaszaki Béke Parkban a város elleni amerikai atomtámadás 75. évfordulójának előestéjén, 2020. augusztus 8-án. A történelem második atombombáját Nagaszakira dobták, ami 70 000 halálos áldozatot követelt a támadáskor, a következő évtizedekben pedig még tízezrek haltak meg sugárfertőzés következtében.
Nyitókép: Az áldozatok emlékére meggyújtott lámpások égnek a nagaszaki Béke Parkban a város elleni amerikai atomtámadás 75. évfordulójának előestéjén, 2020. augusztus 8-án. (MTI/EPA/Kurokava Dai)

Az atomfegyverek betiltásáért szólalt fel Nagaszaki

Az atomfegyverektől mentes világ megteremtéséért való kiállásra kérte a japán kormányt Nagaszaki a várost sújtó amerikai atomtámadás 75. évfordulóján.

Taue Tomihisza felszólította a kormányt, hogy írja alá és bocsássa ratifikálásra az atomfegyverkészletek betiltására vonatkozó, 2017-ben elfogadott ENSZ-egyezményt, amely még nem lépett hatályba.

"Mint ahogyan addig nem féltünk az új koronavírustól, amíg el nem kezdett terjedni a közvetlen környezetünkben, az emberiség az atomfegyverek jelentette fenyegetésnek sincs a tudatában, mielőtt ismét bevetik őket, de akkor visszavonhatatlan bajban fogjuk találni magunkat" - mondta polgármester Nagaszaki Béke parkjában mondott beszédében.

Abe Sindzó kormányfő viszont az emlékezőkhöz - közöttük ott voltak túlélők és az áldozatok családtagjai is - szólva nem tett említést az atomfegyver-tilalmi szerződésről.

Kazuo Ishiguro brit regényíró, aki Nagaszakiban született kilenc évvel az atomtámadás után, üzenetében azt kérte, hogy "ne feledjük el, mennyire sérülékeny maradt a civilizációnk, és kiemelte az "emberi élet mindenek feletti értékét".

António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy "veszélyben van a nukleáris leszerelésben elért történelmi előrehaladás, miután

az atomfegyverek jelentette veszélyt csökkentő, illetve ezen fegyverek felszámolására hivatott eszközök és egyezmények hálózata szétmállóban van".

Ezt az aggasztó tendenciát vissza kell fordítani - szögezte le.

A hetven ország képviselői jelenlében tartott megemlékezésen, amelyen Abe Sindzó szinte szó szerint a három nappal korábban Hirosimában elmondott beszédét ismételte meg, kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az atomfegyvermentes világ mellett. A nap folyamán tartott sajtóértekezletén azonban a kormányfő közölte, hogy Japán, mint az Egyesült Államok szövetségese, nem csatlakozik a 2017-es ENSZ-egyezményhez, bár "ugyanaz a célja".

1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán megadta magát: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×