eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Németország soros uniós elnökségét hirdető plakát az Európai Tanács épületében, Brüsszelben 2020. július 1-jén. Ettől a naptól kezdve hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Fóris György: a németek szeretnének mielőbb megszabadulni az uniót megosztó problematikától

Várhatóan szeptemberben mutatja be az Európai Bizottság az unió új menekültügyi és migrációs stratégiáját. A Bruxinfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: múlt hét kedden az európai belügyminiszterek tartottak videokonferenciát, amelyen a belügyi biztos és a soros elnöki tisztséget ellátó német tárcavezető szinte a magyar kormány évek óta hangoztatott álláspontjával megegyezően beszéltek.

A problémahalmaz összetett, ugyanis jelenleg az uniónak tennie kellene a migrációt kiváltó okok ellen, miközben partnerségre is kell törekednie azon államokkal, ahol nagy számban élnek menekültek, illetve migránsok, akik Európába tartanának. De ugyanilyen fontos lenne a nemzetközi embercsempész-hálózatok felszámolása is. Az egésznek viszont az ad némi pikantériát, hogy német elnökség van.

Fóris György megfogalmazása szerint jelenleg az történik az EU-ban, hogy a már korábban is meglévő „külső dimenziókat erőteljesebben felkarolják és azokra összpontosítanak”.

Miközben a legégetőbb problémát a következő költségvetésben való megállapodás jelenti, a német elnökség a koronavírus-járvány közepette az unió új migrációs stratégiájának kidolgozását is prioritásként kívánja kezelni.

A Bruxinfo elemzője szerint ebben közrejátszhat, hogy valahol a német politika is felelős azért, hogy eszkalálódott a kérdés, és ennyire súlyos problémává vált mára a migrációs helyzet Európában. Miközben természetesen

valósak a félelmek attól, hogy második nemcsak a koronavírus-járványból jöhet, hanem menekülthullámból is,

hiszen több tízmillióra tehető azon emberek száma szerte a világban, akik felkerekedhetnek, adott esetben már meg is tették, megcélozva az öreg kontinenst.

Fóris György egyetértett, a koronavírus is ráerősíthet a migrációra, azonban az elsődleges mozgatórugója, hogy az érintettek élete ellehetetlenült ott, ahol éltek, emiatt tekinthetők menekülteknek. Más kérdés, tette hozzá, hogy amennyiben egy távoli célországot néznek ki maguknak, akkor az eredetileg életmentő „arrébb vonulás” fokozatosan átminősül gazdasági menekültügyi státuszba, ami egy eltérő kezelést igényel.

És

itt kezdődnek a viták európai oldalon, vagyis hogy miként is kell őket kezelni,

és mi erre a helyes technika – magyarázta a szakember. Emlékeztetett: először csak néhány ország találkozik velük, így az összes adminisztratív és biztonsági–közbiztonsági teher elvben teljes egészében rájuk hárul, ami valahol még az északiak véleménye szerint sem feltétlenül felvállalható, amennyiben a közösség egyébként közösségnek tekinti magát. A németek pedig azért szeretnék ezt a „gennyes fogat kihúzni”, mert jól tudják, amíg ez szétzilálja a tagországok közötti kohéziót, a kompromisszumépítő készséget, addig minden más ügyre is kihatással lehet a kérdés – fogalmazott a Bruxinfo elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×