Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Biskek, 2016. szeptember 16.Almazbek Atambajev kirgiz államfő (j) és örmény hivatali partnere, Szerzs Szargszján kezet fog a Független Államok Közössége (FÁK) csúcstalálkozója mentén tartott kétoldalú megbeszélésükön a kirgiz fővárosban, Biskekben 2016. szeptember 16-án. (MTI/EPA/Igor Kovalenko)
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Börtönbe küldték a volt kirgiz elnököt

Tizenegy év és két hónapos szabadságvesztésre ítélte kedden egy kirgiz bíróság Almazbek Atambajev volt kirgiz államfőt.

Ezt Szergej Szleszarjev, az elítélt ügyvédje közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A 63 éves Atambajev 2011 és 2017 között töltötte be az államfői tisztséget Kirgizisztánban.

A védelem igazságtalannak tartja az ítéletet, és arra készül, hogy a legrövidebb időn belül megfellebbezi azt. Korábban az ügyészek 15 évi börtön kiszabását kezdeményezték.

A bíróság a kirgiz büntető törvénykönyv korrupcióra vonatkozó cikke alapján találta bűnösnek Atambajevet. A vádlott tagadta bűnösségét, és politikai indíttatásúnak minősítette az ellene folyó eljárást.

A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Atambajevnek köze van ahhoz, hogy törvényt sértve szabadulhatott 2013-ban a javító-nevelő táborból Aziz Batukajev hírhedt alvilági bandavezér.

Batukajev szabadulásának alapja az volt, hogy halálos beteg, de a bemutatott orvosi igazolás, mint utóbb kiderült, hamis volt. Az elítélt elengedése után azonnal külföldre távozott. Batukajevet kábítószer és fegyverek birtoklásával, illetve lázongások szervezése miatt ítélték el. Ez utóbbi ügynek Atambajeven kívül még 19 érintettje van.

A volt államfőt a kirgiz parlament tavaly június 27-én megfosztotta mentelmi jogától. Augusztus elején a biztonsági erők őrizetbe akarták venni a főváros, Biskek melletti falusi házában, de Atambajev testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, és hatot közülük túszul ejtettek. Atambajev hívei a volt elnök segítségére siettek. A volt elnök háza előtt kirobbant összetűzésekben egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A kétnapos ostrom után Atambajev végül megadta magát.

A tavaly augusztusi tömeges zavargások okait vizsgáló állami bizottság megállapította, hogy Atambajev tevékenysége idézte elő a rendzavarásokat.

A volt kirgiz elnököt a rendvédelmi szervek ellen tanúsított erőszakkal, tömeges rendbontások szervezésével és túszejtés megszervezésével is vádolják, de terhére rónak a biskeki hőerőmű korszerűsítésével összefüggésbe hozható sikkasztást is.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×