Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
331.4
bux:
146684.87
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: IMDB

Most minden kiderülhet a rejtélyes Olof Palme-gyilkosságról

Legalábbis az, amit az elmúlt 34 évben a svéd rendőrök kiderítettek, és vélhetően annak a dossziénak is tartalma, amelyet márciusban adott át a nyomozóknak a dél-afrikai titkosszolgálat.

A világ egyik legismertebb megoldatlan emberölési ügye Olof Palméé, a svéd miniszterelnököt 1986 februárjában a nyílt utcán lőtték le Stockholmban, és máig nem tudni, hogy ki volt az elkövető, mint ahogy az sem, hogy megrendelése követte el a cselekményét. Szerdán azonban sok részlet kiderülhet, mert nyilvánosságra hozzák a svéd fővárosban a nyomozás eddigi megállapításait – írja a The Guardian.

Palmét közvetlen közelről lőtték le, amikor egy téli estén moziból tartott hazafelé a feleségével. A mellékutcában a fegyveres nyomtalanul eltűnt, és azóta is csak találgatják, miért kellett meghalnia a kormányfőnek. Alapvetően két szálon folyt a nyomozás, az egyik magányos merénylőt keresett, aki politikai okokból végzett Palméval, a másik pedig Dél-Afrikába vezetett, mert azt feltételezték, hogy Palménak mint az apartheidrendszer ellenségének Dél-Afrikából rendelték meg a meggyilkolását.

Az utóbbi vonal matt érdekes az a most kiszivárgott információ, hogy a dél-afrikai nemzetbiztonság képviselői titokban találkoztak Pretoriában a Palme-ügy svéd nyomozóival, és átadtak nekik egy információs aktát. Azt viszont nem tudni, hogy lényeges, a nyomozást előrelendítő adatokat kaptak, vagy csak a több évtizedes vizsgálat jelentéseit.

Eddig nem volt bizonyíték arra, hogy a dél-afrikai apartheid-rendszer szerepet vállalt volna a gyilkosságban, noha finoman fogalmazva sem kedvelték az Afrikai Nemzeti Kongresszust pártoló, a megkülönböztetés ellen harcoló svéd politikust. A svéd diplomáciai vizsgálatok korábban mutattak ki összefüggést a merénylet és a dél-afrikai titkosszolgálatok között, de bizonyítani semmit sem tudtak.

A magányos, politikai indíttatású szál sem vezetett eredményre, sokáig egy Stig Engström nevű férfit gyanúsítottak a gyilkossággal, aki szélsőjobboldali érzelmű volt, a bűncselekmény helyszínének a közvetlen közelében dolgozott, gyakorlott lövő volt, és hozzá is juthatott az elkövetéshez használt Magnum pisztolyhoz. A férfi 2000-ben öngyilkos lett. Egy időben a fő gyanúsítottnak tartott, később felmentett Christer Pettersson is 2004 szeptemberében meghalt.

Ezért is várják Svédországban izgatottan, hogy szerdán Krister Petersson főügyész nyilvánosságra hozza a Palme-akta tartalmát, ám hozzáértők nem várnak nagy áttörést, azaz aligha derül ki végre, hogy ki ölte meg a szociáldemokrata miniszterelnököt.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×