Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
331.4
bux:
146684.87
2026. november 16. hétfő Ödön
Donald Trump amerikai elnök (k) sajtótájékoztatót tart a koronavírus hatásainak enyhítésére szolgáló gazdaságélénkítő intézkedésekről a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2020. március 11-én. A háttérben Mike Pence alelnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Ezért találhatta ki Donald Trump a németországi csapatkivonást

Minek fixen állomásoztatni annyi katonát valahol, ha épp a mozgósítást kell gyakorolni - tehette fel magának a kérdést az Egyesült Államok Csiki Varga Tamás védelemstratégiai kutató szerint.

Az amerikai csapatok részleges németországi kivonása hosszabb távon akár az Európai Unió védelmi képességeinek megerősödését is okozhatja - vélik elemzők, köztük az InfoRádió által megkérdezett Csiki Varga Tamás. Donald Trump tervei szerint szeptemberig a katonák majdnem harminc százalékát, 9500 főt vinnének haza. A tervről előzetesen Berlint sem tájékoztatták.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Védelmi Stratégiai Kutatióintézetének munkatársa szerint a kivonás elsődleges hatása úgy fog Európában megjelenni, hogy növekedhet a közös védelmi képesség.

"Nem váratlan maga a felvetés, hiszen a

2018-as NATO-csúcson Donald Trump amerikai elnök már meglebegtette ezt a kérdést,

akkor az adminisztráció tompította" - idézte fel a szakértő, vagyis most került újra napirendre egy 2018-as szándék.

De miért pont most? Csiki Varga Tamás szerint egyrészt ennek költségvetési okai lehetnek, másrészt viszont komolyan amerikai belpolitikai.

"Szó volt arról néhány héttel ezelőtt, hogy a G7-ek vezetőit az amerikai elnök meghívná egy találkozóra az Egyesült Államokba, amit Angela Merkel német kancellár visszakézből utasított vissza a járványhelyzetre hivatkozva. Lehet, hogy

egyfajta gesztusértéke

van annak, hogy ezt a döntést most hozták meg Washingtonban" - fejtegette a kutató, aki ugyanakkor leszögezte, hogy nem biztos, hogy olyan nagy mértékű csapatkivonásról szó lesz, nagy valószínűséggel "a rotációs jelenlétet" erősítik majd Európában, a fixen telepített létszám csökken, a öreg kontinensre telepített hadászati eszközök száma, mennyisége nem.

Hogy számít-e valamit, hogy 35 vagy 25 ezer amerikai katona állomásozik-e Németországban, arra is azt mondta, nem feltétlenül meghatározó, mivel "elrettentő és mozgósító-reagáló képességről" van szó mindkét mennyiség esetében. És még egy dolog: ha a mozgósítást kell gyakorolni, akkor nem feltétlenül a fixen állomásoztatás a sikeres stratégia, mint inkább a mozgatást - vélekedett Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×