eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédet mond a nyugat-ukrajnai megye magyar oktatási nyelvű iskoláinak központi tanévnyitóján Beregszászon 2018. szeptember 8-án.
Nyitókép: MTI/Nemes János

Trianon után száz évvel is szerzett jogaiért küzd Kárpátalja

Száz évvel Trianon után is harcolni kell a kárpátaljai magyar kisebbség jogaiért, a szabad nyelvhasználatért és oktatásért – erről a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt az InfoRádiónak. Brenzovics László szerint, bár az ukrán kormány jelenleg nem mutat kompromisszumkészséget a helyzet rendezésére, az ukrán külügyminiszter legutóbbi magyarországi látogatása reményt adhat arra, hogy ezek a kérdések napirendre kerülnek és pozitív irányba változnak.

Sajnálatos módon, száz év elteltével sem jelenthető ki, hogy a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási és egyéb más kisebbségi jogai rendeződni látszanának – hívta fel a figyelmet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Mint mondta, bár a 20. század folyamán is számos megpróbáltatásnak lettek kitéve, a mai napig olyan

intézkedések sora születik Ukrajnában, amelyek igyekeznek megfosztani a közösséget szerzett jogaitól.

Brenzovics László egyetértett, Trianon után száz évvel is harcolni kell a magyar kisebbség jogaiért Kárpátalján. Az oktatási és nyelvtörvény mind olyan intézkedéseket hozott, amelyek részben fölszámolták, vagy a közeljövőben fel kívánják számolni alapvető jogaikat a nyelvhasználat és az oktatás területén is – ismételte meg.

Hozzátette:

az elmúlt száz év a magyar közösség számára folyamatos válságidőszak volt,

impériumváltások, világháborúk, forradalmak, vasfüggöny, elhurcolások. Ugyan Ukrajna függetlenedése kezdetén úgy tűnt, a magyarság jogait respektálni fogják, hiszen olyan törvények kerültek elfogadásra, amelyek szélesebb módon biztosították az oktatáshoz és nyelvhasználathoz a jogot, ez 2014 után gyökeresen megváltozott, és sorozatban kezdte elfogadni az ukrán parlament azokat a törvényeket, amelyek fölszámolták az alkotmány által garantált, a magyar–ukrán alapszerződésbe is belefoglalt jogaikat – fogalmazott a szövetség elnöke.

Brenzovics László megjegyezte, bár pillanatnyilag nem mutatkoznak jelei a hatalom részéről a kompromisszumkészségnek, az ukrán külügyminiszter nemrégiben tett magyarországi látogatása reményt és lehetőséget kínálhat arra, hogy a hosszú szünet után újrainduljanak a két ország közötti tárgyalások, akár a legfelsőbb szinteken is, és hogy napirendre kerüljenek az említett kérdések, ezáltal pedig pozitív irányba változzanak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arra is kitért, a trianoni békediktátum mai különleges évfordulója a kárpátaljai magyarság számára is lehetőséget kínál, hogy átgondolja az elmúlt száz évet, és azt, hogy minden rendkívüli nehézség ellenére mind a kárpátaljai, mind az összmagyarság meg tudott maradni, mint közösség.

„Voltuk, vagyunk, leszünk, és reményt ad, hogy őseink is kitartottak.

Most pedig reánk hárul az a feladat, hogy fenntartsuk a nemzetet, mint közösséget” – fogalmazott. Brenzovics László úgy érzi, erősödhet az összetartozás érzése, a magyar kormány szolidaritása pedig rendkívüli segítséget jelent a megmaradáshoz, amit tovább kell majd erősíteni.

Mint elárulta, Trianon századik évfordulójára nagyszabású rendezvényekkel készültek Kárpátalján is, amelyek a koronavírus-járvány, illetve a karantén miatt elmaradnak, és csak a törvényeket betartva emlékeznek. Ennek jegyében a magyar nyelvű újságok, tévécsatorna és rádiók tematikus műsorokkal készültek, valamint megkoszorúzzák az eseménnyel kapcsolatos emlékműveket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség emellett csatlakozott a Magyar Cserkészszövetség tűzgyújtási akciójához. A karantén feloldását követően pedig megtartásra kerülnek a most elmaradt események is – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×