A jelenlegi helyzet azzal, hogy a kormányok – főképp a leginkább bajbajutott olasz és spanyol – tömeges halálozásokkal és életmentéssel szembesülnek, másrészt, hogy a kényszerintézkedések és kijárási tilalmak miatt gyakorlatilag leállt az élet, és csak a legszükségesebb gazdasági, adminisztratív intézetek és szervetek működnek, de termelés nem folyik,

pánikot és kezdődő szociális elégedetlenséget szült Európa-szerte

– fogalmazott Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának. A jelentkező államrend és közbiztonság meglazítása pedig már kifejezetten kormányzati aggodalomra adhat okot, és egy ilyen helyzetben teljesen érhető, ha a politikusok ingerültebbek, idegesebbek, miután nagy nyomás nehezedik rájuk, és érzékenyebben reagálhatnak, akár túlértékelve a külső jelzésekre is.

A Bruxinfo elemzője a 27 nemzetállamának az elmúlt időszakban tanúsított, a járványhelyzet miatti nem túl szoros együttműködésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:

az Európai Unió nem egy közös, de még csak nem is egy föderatív állam. Kizárólag az országok együttműködésén alapul,

és aszerint létezik és működik, hogy milyen olyan témakörök vannak, ahol az ebben részvevő tagok megállapodást kötnek, hogy szervezetten és intézményesítetten akarnak fellépni, példaként említve a mezőgazdaságot és a kereskedelmet, a versenyszabályozást. Olyannyira, hogy hatásköröket adnak át a fejük fölött lévő, és általuk létrehozott, támogatott intézmények – Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága – számára.

Ugyanakkor vannak olyan szektorok is, amelyeket a tagállamok nem jelöltek meg közös, államszerű intézkedési területnek, ilyen például a közegészségügy. Ennek kapcsán soha nem alakult ki az eddigiekben még európai szintű koordináció, mechanizmus, intézmény, vagy finanszírozás – sorolta Fóris György, vagyis

ez teljesen egészében nemzetállami hatáskörben maradt, mert így akarták.

Vagyis az Európai Bizottságnak, Brüsszelnek nincs például kórháza, vagy raktára, ahol orvosi eszközöket tároljon.

A hirtelen támadt mostani probléma esetében így érthető módon elsősorban kormányok tudnak egymásnak segíteni, amihez a közösségi mechanizmusok legfeljebb annyiban tudnak hozzájárulni, hogy elkezdenek közvetíteni a tagállamok egymás között, könnyítve a körülményeket – magyarázta a szakértő, hozzátéve: más kérdés, hogy sokak szerint elképzelhető, főként, ha fönnmarad a járványveszély a jövőre nézve is, hogy ezen a területen is elindul egy közös problémakezelési gondolkodás, és

a mostani laza, feltétel és követelmény nélküli koordinálást esetleg felváltja egy kicsit tudatosabb felkészülés.

Olyan közös alapok és eszközrendszerek koncentrálása és elosztási mechanizmusnak a kialakítása, ami eddig nem volt. Magyarul: lehet, hogy kicsit közösségesíthetik a közegészségügynek valamilyen fokú támogatását és kezelését, és akkor majd lehet erre is azt mondani, hogy az EU mit csinál, vagy mit nem csinál – fogalmazott a Bruxinfo elemzője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!