eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot visel egy nő Rómában  2020. március 23-án. Olaszországban már 59138 fertőzött személyt regisztráltak és 5476 ember vesztette életét.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Néhány pontban összefoglalták, miért döntötte le a vírus Olaszországot

Az elején hibáztak az olaszok, és még ma sem tartják be a szigorú szabályokat, ugyanakkor a magas látencia miatt sokkal alacsonyabb is lehet a halálozási ráta az országban.

Olaszországban a szigorú intézkedések ellenére nem lassul a koronavírus terjedése, de szerencsére nem is gyorsul. Az országban a megjelenés után nagyon gyors volt a felfutás, a halálozási ráta pedig magasabb a nemzetközi átlagnál.

Olaszország március 8-án vezetett be kijárási tilalmat, amit csak napokkal később szigorítottak. A bevezetéstől azonban már eltelt két hét (a maximális lappangási idő), így elméletileg már érezni kéne a hatásokat.A járvány növekedési üteme egyelőre nem lassult, de nem is nőtt – az új esetek növekedése nagyjából a kijárási tilalomtól számított második hét környékén állt meg.

A Portfolio összeszedte, miért éppen a déli ország került ilyen súlyos helyzetbe.

  • Az olasz társadalom elöregedett – a lakosság 25 százaléka hatvan év feletti, de nem ez az egyedüli oka annak, hogy ilyen gyorsan terjed a járvány és ennyire magas a halálozási ráta: a társadalmi szokások és az alacsony tesztelési kapacitás is hozzájárultak a rossz adatokhoz.
  • Az emberek úgy álltak kezdetben a vírushoz, hogy ez „távoli probléma”, ez az attitűd pedig hozzájárult a gyors terjedéshez.
  • A halálozási ráta azzal is összefügg, hogy mennyi embert teszteltek, és ezen a téren az olaszok és a spanyolok nem állnak jól, pedig a korábban felismert esetekkel szemben az egészségügy dolgozói hatásosabban tudnak fellépni.
  • Az igazolt esetszámnál a valós számok akár tízszeresen nagyobbak is lehetnek, így pedig nem kizárt, hogy már egymillió megbetegedés van az országban. Ebbe az esetben viszont lényegesen kevesebb beteg hal bele a vírusba.
  • Az olasz szokások is közrejátszanak a könnyű terjedésben, vasárnaponként ugyanis jellemzően összeül a család a nagyszülőkkel együtt, és ilyenkor könnyen tudják családon belül adni a vírust. Az sem ritka, hogy az olasz családokban több generáció él együtt.
  • A gyors terjedést az is nagyban segíti, hogy a mobiltelefonok cellainformációiból tisztán látszik: az olaszok nem tartják be a karantént. A mobiltelefonok adatai szerint a milánóiak 43 százaléka tett meg indokolatlanul nagy távolságot, miközben a kijárási korlátozások szerint ezt nem tehette volna meg.
  • Az olasz kutatók szerint már ősszel megjelenhetett a koronavírus Olaszországban, nagyon megugrott ugyanis a lombardiai tüdőgyulladásos megbetegedések száma. Milánóban egyébként nagy lélekszámú ázsiai közösség él, nem lenne meglepő, ha esetleg a Kínából érkező családtagok, vagy akár a turisták már a vírus felismerése előtt behozták volna.

Éppen az olasz helyzet mutatott nekünk utat, így a szigorú szabályokat már sokkal korábban meg tudtuk hozni, és a társadalom tagjai is sokkal elővigyázatosabbak azt látva, hogy nem csak a távoli Kínában, de a fejlett nyugati társadalomban is nagy pusztítást tud végezni a vírus.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×