Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Terrorcselekménynek minősítették az ungvári támadást

Három és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a krakkói bíróság étfőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának 2018-as felgyújtási kísérlete kapcsán elindított per fővádlottját, Michal P.-t, büntetéseket szabtak ki két cinkosára is.

Az ítélet nem jogerős, a sajtó még nem számolt be a felek esetleges fellebbezési szándékáról.

A bíróság terrorcselekménynek minősítette a tettet.

A vádirat szerint a Falanga nevű neonáci szervezethez, valamint a Változás (Zmiana) nevű, parlamenten kívüli oroszbarát lengyel törpepárthoz közelálló Michal P. azzal bízta meg a másik két gyanúsítottat, Adrian M.-t és Tomasz Sz.-t, hogy gyújtsák fel a KMKSZ ungvári épületét. Az eset 2018. február 4-én történt, a férfiak Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán. Az irodában tűz ütött ki, de senki sem sérült meg.

A bíróság Tomasz Sz.-t egyévi letöltendő szabadságvesztésre, Adrian M.-t pedig kétévi szabadságkorlátozásra és közérdekű munkavégzésre ítélte el. Az elítéltekre emellett bírságot szabtak ki, valamint több mint kétezer zlotyt (154,2 ezer forint) jóvátételt a KMKSZ javára. Elkobozzák tőlük továbbá a bűntett elkövetéséért megbízójuktól kapott, összesen 12 ezer zloty (925,6 ezer forint) értékű pénzösszeget is.

A per során ugyanis a vádlottak azt vallották: pénzt kaptak az őket felbujtó Manuel Ochsenreiter német újságírótól, aki - Michal P. állítása szerint - egy berlini találkozó során átadta az akció végrehajtásáért járó pénzt. Ochsenreiter - aki az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt egyik képviselőjének, Markus Frohnmeiernek a munkatársa - az ügyvédje közvetítésével tagadta ezeket a vádakat.

Adrian M. vallomása szerint a támadás célja "vagyonrongálás" volt, valamint a magyar kisebbség és Ukrajna közötti kapcsolatok megrontása. A vádirat is a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását nevezte a provokáció céljának.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×