eur:
409.91
usd:
390.14
bux:
79684.72
2024. november 25. hétfő Katalin
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexit - Kezdődik a nagy alkudozás

Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről indul tárgyalássorozat a héten. London célja egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az EU-val, a két fél között azonban máris vita van arról, hogy ez elérhető-e a rendelkezésre álló tizenegy hónap alatt.

A francia EU-ügyi miniszter a hétvégén arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy az unió "nem fog bármit aláírni" csak azért, hogy tartani lehessen egy "mesterséges határidőt". A Downing Street által közzétett menetrend alapján az első fordulót Brüsszelben tartják, és négy napig tart.

A továbbiakban két-három hetente lesznek tárgyalási fordulók, felváltva Londonban és Brüsszelben.

Hétfőn először a két tárgyalóküldöttség vezetői találkoznak. A brit kormány főtárgyalója David Frost, az Európai Unió delegációját pedig továbbra is Michel Barnier vezeti, aki a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló tavalyi tárgyalássorozaton is az unió főképviselője volt. Hétfőn a küldöttségek plenáris ülést is tartanak, a konkrét tárgyalási témák kedden és szerdán kerülnek napirendre.

Ennek a két napnak az elsődleges fontosságú tárgyalási pontjai közé tartozik

  • a kétoldalú áru- és szolgáltatás-kereskedelem,
  • a beruházási tevékenység,
  • a polgári repülés,
  • a halászati jogok,
  • a versenyjogi feltételek szabályozása.

Csütörtökön plenáris ülés és a tárgyalásvezetők kétoldalú megbeszélése zárja az első fordulót. Nagy-Britannia január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek lejártáig, vagyis december 31-ig gyakorlatilag teljes mértékben érvényben marad a brexit előtti szabályrendszer London és az unió viszonyában.

Az átmeneti időszak legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Amélie de Montchalin, a francia kormány EU-ügyi minisztere a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva leszögezte: ha a felek gyorsan rá tudnak térni az észszerű tárgyalásokra, és "nem töltik az időt politizálással, jelképes beszéddel", akkor elégséges lehet a megállapodás elérésére a december 31-ig tartó jelenlegi átmeneti időszak. Hangsúlyozta ugyanakkor: az EU nem fog tartalmi kérdésekben engedni egy naptári határidő teljesülése érdekében, és nem ír alá bármilyen megállapodást "december 31-én este 11 órakor" csak azért, hogy határidőre legyen valamilyen megállapodás.

Uniós részről többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására egy vagy akár két évvel is.

A brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni. A brit kormány azonban határozottan elveti a hosszabbítás lehetőségét, és a múlt héten közölte: júniusban inkább arról kíván dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.

A brit tárgyalási alapelveket rögzítő, csütörtökön bemutatott 36 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint a december végéig tartó átmeneti időszak "korlátozott, de elégséges" időt biztosít az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérésére, de ha júniusig nem látszanak egyértelműen e megállapodás körvonalai, Londonnak döntenie kell arról, hogy az EU-val folytatandó további tárgyalások helyett ne inkább az átmeneti időszak rendezett befejezését célzó hazai előkészületekre összpontosítsa-e figyelmét.

A brexitről korábbi cikkeinket ITT találja.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×