eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Tüntetők tiltakoznak Thomas Kemmerichnek, a Szabaddemokrata Párt, az FDP tartományi elnökének és frakcióvezetőjének türingiai tartományi miniszterelnökké választása ellen Erfurtban 2020. február 6-án, a választás másnapján. A saját pártja és a Kereszténydemokrata Unió, a CDU képviselői mellett a baloldal által fasisztának bélyegzett Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatásával megszavazott Kemmerich február 6-án lemondott. A felirat jelentése: Szégyelld magad, CDU! Fasisztákkal működsz együtt, ahelyett, hogy a baloldallal lépnél koalícióra!
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Megegyeztek a kereszténydemokraták a szocialistákkal Türingiában

A politikai válságba került német tartományban ideiglenes kormány lesz, és előre hozott választásokat tartanak.

Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartomány kormányozhatóságát veszélyeztető politikai válság feloldására.

Az erfurti Landtagban tartott csaknem egész napos egyeztetés után, pénteken késő este ismertetett megállapodás szerint március 4-én megválasztják miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt, a Baloldal (Die Linke) politikusát, és bő 13 hónappal később, 2021. április 25-én törvényhozási voksolást tartanak.

A Baloldalnak és eddigi koalíciós társainak, a szociáldemokratáknak (SPD) és a Zöldeknek együtt 42 képviselőjük van a 90 tagú tartományi gyűlésben. Az abszolút többséghez 4 mandátum hiányzik.

A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában - titkos szavazáson - legalább 4 képviselőjük Bodo Ramelow-ra voksol.

A kereszténydemokraták azt is vállalták, hogy egy úgynevezett stabilitási paktum keretében külső támogatást biztosítanak a 2021-es költségvetés elfogadásához, és nem fognak össze a tőlük jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciójával és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselőcsoportjával a Baloldal-SPD-Zöldek összetételű kisebbségi kormány parlamenti kezdeményezéseinek megakadályozására.

A megállapodás egy sor tervezett kormányzati intézkedés támogatásáról is rendelkezik, a többi között egy csaknem 600 millió eurós (205 milliárd forint) beruházási program elindításáról. A legfőbb cél a 2021-es büdzsé megalkotása. Amint ez sikerül, a kormánypárti frakciók és a CDU képviselőcsoportja közösen kezdeményezi a Landtag feloszlatását és az új választás kiírását 2021. április 25-re.

A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre.

A korábbi NDK területén fekvő, 2,1 millió lakosú tartományt a 2014-2019-es ciklusban törvényhozási többségre támaszkodva irányította a Baloldal, az SPD és a Zöldek koalíciója. A 16 német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány.

A vég kezdete

A Baloldal a tavaly októberi Landtag-választáson is az első helyen végzett, de az SPD visszaesése és az AfD előretörése miatt elveszett a parlamenti többség.

A három párt hónapokig tartó egyeztetések után úgy döntött, hogy megpróbál kisebbségben kormányozni. Kísérletük február elején kudarcba fulladt, mert a Landtagban a CDU-frakció nem volt hajlandó külső támogatóként megszavazni Bodo Ramelow-t miniszterelnöknek. Arra hivatkoztak, hogy a CDU nem működhet együtt az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből létrejött Baloldallal.

A miniszterelnök-választáson végül az FDP jelöltje, Thomas Kemmerich nyerte el a tisztséget. Ez országos politikai válsághoz vezetett, mert a liberális aspiráns megválasztásához pártja, a CDU és az AfD képviselői együtt biztosították a többséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. A voksolás titkos volt, és az AfD nem jelentette be nyilvánosan előre, hogy a harmadik, döntő fordulóban képviselőik mind kihátrálnak saját jelöltjük mögül, és átszavaznak az FDP-s aspiránsra.

Thomas Kemmerich elfogadta az eredményt, és letette a miniszterelnöki esküt, de az országos felháborodás miatt a megválasztása után egy nappal bejelentette, hogy lemond a tisztségről, amint megtalálják a távozás jogilag megfelelő módját. A politikus így hivatalosan továbbra is Türingia miniszterelnöke, bár a kormányfői feladatokat nem látja el, fizetését jótékonyságra fordítja. Kabinetjében miniszterek sincsenek, az aktuális ügyeket az előző kormány államtitkárai viszik.

A válság tovagyűrűző hatásaként a CDU szövetségi elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy távozik tisztségéből, amint kiválasztják az utódját.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×