A Tisza-kormány visszaadja a kulturális intézmények szakmai önállóságát, rendezni fogja a közgyűjteményi dolgozók béreit, leállítja a múzeumi költözéseket és megszüntetik az erőszakos központosítást – sorolta a következő hetek legfontosabb tervezett intézkedéseit Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett Múzeumok Majálisa rendezvényen.

„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie. Egyetlen kritérium lesz, ez pedig a szabadság” – hangoztatta Tarr Zoltán. Kiemelte: a politikának ki kell vonulnia azokból a terekből, ahol korábban „honfoglaló módon” megjelent, ezért első intézkedései között lesz

• a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése,
• a múzeumi költözések azonnal leállítása, valamint
• a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) „erőszakos központosításának” megszüntetése, utóbbi szerinte „a politikai ideológia megvalósításának az egyik eszköze volt”.

Azt ígérte, hogy az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében zavar ne keletkezzen. Nem akarnak fenntartani egy olyan központot, amely szinte teljesen ellehetetleníti a napi működést, megalázó helyzetbe hozza az intézményeket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a dolgozókat, és a látogatók számára is sokszor kellemetlen helyzeteket teremt.

Fontos feladatnak nevezte, hogy a kormányzat a jövőben is támogassa az olyan rendezvényeket, mint a Múzeumok Majálisa, hiszen ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a lehetőség megteremtése.

Tarr Zoltán kiemelte: a kulturális terület szorosan együtt fog működni más minisztériumokkal is, hiszen „a kultúra nem egy elszigetelt toronyban él, hanem része az emberek életének”, sok ponton kapcsolódik például az oktatáshoz, a tudományos élethez, vagy akár az élő környezethez is. Hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát.

A miniszter arról is beszélt, hogy nem a politikusoknak kell eldönteni, hogy „mi a jó és a mi a rossz kultúra”, hanem egyszerűen „nem kell tenni semmit, csak hagyni kell, hogy a kultúra éljen és létezzen”. „Nem kell politikai ideológiát gyártani arra, hogy melyek a jó művészeti ágak, kik a megfelelő művészek, azt majd a közönség, a kultúrafogyasztók fogják eldönteni” – hangsúlyozta.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: 29. alkalommal rendezik meg idén a Múzeumok Majálisát, a magyarországi múzeumok legnagyobb seregszemléjét. Az esemény szorosan kapcsolódik a múzeumok világnapjához, amelynek idei mottója, hogy a múzeumok összekötik a megosztott világot. Kiemelte: a rendezvény tavaly egy új programelemmel, a hozzáférhetőségi negyeddel bővült, ahol olyan civil szervezetek és oktatási intézmények kaptak helyet, amelyek munkájuk során marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak. Ezek a szervezetek valós cselekvési lehetőségeket és jó gyakorlatokat is bemutatnak az idei rendezvényen is.

Az igazgató azt is elmondta, hogy

idén rekordszámú, 104 múzeum kiállítóhely és szervezet jelenik meg a rendezvényen és várja a látogatókat színes programkínálattal.

Kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárási előrejelzések miatt szombaton a kertben és a múzeumban, vasárnap azonban csak a múzeum belső tereiben tartanak programokat.

A múzeumok olyan helyek, amelyekben a közösségek újra kapcsolatba léphetnek saját örökségükkel, az intézmények falai közt megvalósuló kiállítások pedig a társadalom tagjainak egymás mélyebb megértésére is lehetőséget adnak – mondta Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának főigazgatója. Hozzátette: „Ezeken a kapcsolatokon keresztül segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, hogy ki vagyunk, hova tartunk és hová tartozunk”.

A főigazgató kiemelte, hogy az örökségvédelem és a múzeumok világszerte számos nehézséggel néznek szembe, hiszen a háborúk, a helyi és nemzetközi konfliktusok, az illegális műkereskedelem, a környezeti változások mind olyan problémák, amelyek veszélyezteti a múzeumok, a műkincsek és az örökségvédelem helyzetét. Ezért az ICOM számos szervezettel tart kapcsolatot az örökségek védelme érdekében, de a múzeumi és közgyűjteményi értékek védelmében a főigazgató figyelmeztetett az országok, államok és nemzetek közti együttműködések mellett a generációk közti együttműködés fontosságára is.