eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Magyarics Tamás: az Egyesült Királyságnak is vannak erős ütőkártyái

Az Európai Parlament jóváhagyta a brexitet, már csak az Európa Tanács szavazása van hátra - a gyakorlati kérdések mentén hamarosan egymásnak feszülnek a felek. A külpolitikai elemző arról beszélt, hogy a tárgyalásokon kinek erősebb a tárgyalási pozíciója, és hogy kiléphetnek-e a skótok.

Csütörtökön szimbolikusan elhagyták az uniós intézményeket a brit képviselők, de a brexit gyakorlati lépései csak ezután következnek. Március 3-án kezdődnek a kereskedelmi tárgyalások, december 31-ig megállapodásra kellene jutni a különböző kérdésekről, beleértve a kereskedemi kérdések mellett az állampolgári jogokat vagy például a halászati jogok kérdését, továbbá az utazások feltételeit és az uniós programokhoz való hozzáférés szabályozását. "A két fél már feltehetően felvázolta a pozíciókat, és ezek feltehetően erősen eltérnek egymástól. Hogy csak a legfontosabbat említsem: az EU zéró kvótát és zéró vámokat akar, olyan szabadkereskedelmi megállapodást, ami folytatná a jelenlegi helyzetet, de ezért cserébe a britektől elvárja, hogy a szabályozásuk konvergáljon az unióéval. Ám a britek épp azért léptek ki, mert véleményük szerint az uniós szabályozások nem megfelelőek az Egyesült Király érdekeinek" - mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

Ki az erősebb?

A kérdésre válaszolva Magyarics Tamás elmondta: bár az EU-nak erősebbek a pozíciói, az Egyesült Királyág egy 60 millós ország, a világ 5-6. legnagyobb gazdasága, és az ír-északír határ kérdése is például az ő ütőkártyájuk. Ez utóbbinál az EU fenntartaná a jelenlegi helyeztet és a nagypénteki egyezményben elért eredményeket. Ám ha a briteket rászorítják arra, hogy ne megállapodással lépjenek ki, hanem december 31. után "kizuhanjanak", akkor kemény határ jönne létre ír-északír szakaszon, ami felveti annak lehetőségét, hogy az 1998-ban lezárt vallási-etnikai harcok kiújulnak.

Hogyan tovább, Skócia?

Újra élesedtek a skót függetlenségről szóló viták, a brexitellenes Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője a brexit-megállapodás brit elfogadása után kijelentette: "alkotmányos válság van, nem fogadhatjuk el, amit tesznek velünk". Ian Blackford hozzátette: "Skócia független, európai ország marad".

Ám Magyarics Tamás szerint a skótok most túl sokat nem tudnak tenni, és hiába akarnak egy újabb függetlenségi népszavazást, annak kiírásához brit parlamenti jóváhagyásra van szükség a jelenlegi alkotmányjogi szabályok szerint. A 2014-es, függetlenségról szóló népszavazáshoz ilyen, egyszeri engedélyt kaptak. Boris Johnson brit miniszterelnök többször is kategorikusan kizárta az új szavazás lehetőségét, többek között arra hivatkozva, hogy a skótok akkor maguk mondák: az a népszavazás egy egész generációra kitart, nem akarják megismételni. Most mégis megtennék, arra hivatkozva, hogy megváltozott a helyzet. 2014-ben ugyanis a konzervatív-munkáspárti-liberális demokrata politikusok azzal kampányoltak, hogy Skócia ne szakadjon el, mert akkor kiesne az EU-ból is. José Manuel Barroso akkori EP-elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy "a skótok a sor végére kerülnének", vagyis két szék közé esnének - emlékeztetett a külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

Magyarics Tamás összegzésképp elmondta: bár elég erős a skótoknál a függetlenségi érzelem, nem valószínű, hogy népszavazást tudnának tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×