eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Újabb országból jöhet gáz Európába

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök, és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök aláírta az Izrael partjainál kitermelt földgázt Európába szállító EastMed tengeralatti gázvezeték megépítéséről szóló megállapodást csütörtök este Athénban - jelentette az izraeli média.

Az ezerkilencszáz kilométer hosszú, tenger alatti gázvezeték előbb Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához vezeti el a földgázt.

A tervek szerint később egy másik vezeték is épül majd, amely Olaszország partjaihoz szállítja el az Izraelnél néhány éve felfedezett energiahordozót.

A közel hatmilliárd dolláros (ezernyolcszáz milliárd forintos) gigaberuházás az európai földgázigény tíz százalékát lesz képes kielégíteni. A vezetéken évente 9-12 milliárd köbméter földgáz érkezhet a kontinensre a Földközi-tenger délkeleti partjaitól.

A gázvezetékeket először a Ciprusig tartó 170 kilométeres szakaszon fektetik le, majd öt éven belül elkészülnek a további szakaszok Görögország és Olaszország felé.

Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke Athénban az ünnepélyes aláírás előtt megbeszéléseket folytatott előbb Kiriákosz Micotakisz görög kormányfővel, majd Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnökkel is. Az ezt követő háromoldalú találkozón írták alá a megállapodást a tenger alatti csővezetékről.

A Globes című izraeli gazdasági újság korábbi írása szerint az EastMed "Achilles-sarkát" az orosz földgáznál sokkal magasabb kitermelési költsége, a tenger alatti szállítás nehézségei, valamint a görög és ciprusi tengerfenék vulkanikus mozgásai jelenthetik.

Ugyanakkor az új gázhálózat kiépítése alternatívát jelenthet majd Európa számára az orosz földgázzal szemben, és egyben kihívást jelent a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték számára is. Ezért

a tervek feszültséget okoztak Törökország és Ciprus között, és vita kezdődött a tenger alatti földgázkincs birtoklásának jogáról Izrael és Libanon, valamint Törökország és Ciprus között.

Netanjahu Görögországba utazása előtt azt nyilatkozta, hogy a három ország különösen fontos szövetséget alapozott meg, amely növeli a térség stabilitását és Izraelt energiaexportáló nagyhatalommá teszi.

Netanjahu görögországi látogatása előtt Izrael athéni nagykövete felhívta a kormányfő figyelmét a diplomáciai szolgálatok hónapok óta húzódó gazdasági válságára, hogy megfelelő költségvetési források nélkül kell dolgozniuk, és megkérte a miniszterelnököt a helyzet rendezésére.

Izrael néhány éve több mint 900 milliárd köbméter, több földgáz-mezőn elhelyezkedő gázkincset fedezett fel földközi-tengeri partjainál, és a kutatások újabb 2200 milliárd köbmétert meglétét feltételezik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×