Szinte az egész országra kiterjedő sztrájkba kezdtek a közösségi közlekedés legfőbb aktorai Németországban, akkorra időzítve, amikor a tárgyalások folynak a 2026-os bérekről.

A fenyegetés Prőhle Gergely volt berlini nagykövet szerint annyira valós, hogy valóban megbénult az egész ország, ami nyilvánvalóan nem pusztán a közlekedésre hat ki, hiszen a legnagyobb problémát azok körében okozza, akik ingáznak, mivel nem tudtak megérkezni a munkahelyükre, és az iskolai osztályok is csak félig teltek meg.

Mint az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója elmondta, egy ideje már húzódik a vita a bérről, a megfelelő szociális juttatásról, és egyáltalán a jövőről.

Van ugyanakkor egy távlatosabb vonatkozása az ügynek, ami rávilágít Németország általános gazdasági problémáira.

Szerinte mint cseppben a tenger, ebben a mai sztrájkban benne van minden, ami a német gazdaságnak óriási gondokat okoz.

Például nincs olyan politikai erő, akarat, amely képes megértetni a német munkavállalókkal azt, hogy az ország teljesítőképessége voltaképpen mit bír, és hogy ennek eljutottak a határára.

„Adóemelésekről nyilvánvalóan nem szeretnének hallani, bár a kormánykoalícióban erről is viták vannak. A gazdaság stagnál, csak egész mikroszkopikus növekedés látható. Ez mind abba az irányba mutat, hogy a közszolgáltatások finanszírozhatósága egyre nehezebb lesz. Ennek jele az, ami most történik” – összegzett Prőhle Gergely.

A helyzethez még hozzájárul az is, hogy a közlekedési vállalatokat önkormányzati szinten működtetik. Van ugyan bizonyos helyeken – a nagyobb adóbevételek miatt – játéktere az önkormányzatoknak, de a gazdasági szereplők gyengélkedése miatt ott is jelentős bevételkiesés volt tapasztalható. Prőhle Gergely szerint ennek a következménye ez a mostani sztrájk, ami

valamiféle kompromisszummal végződhet majd, ám annak is csak ideig-óráig lesz hatása, hogy aztán néhány hónap múlva valami újabb figyelmeztető sztrájk következzen.

A helyzet megoldása ennél is bonyolultabb: akár tartományonként is eltérő bérigények fogalmazódtak meg: valahol 300 eurós emelést, valahol pedig 600 eurósnál is többet szeretnének elérni, nem beszélve arról, hogy a kieső szolgáltatások miatt az egynapos sztrájk is jelentős kárt okozhat az országnak. A szakember szerint ehhez még hozzá kell venni azokat a vitákat, amelyek mostanság a német gazdaság jövőjével foglalkoznak, például hogy bizonyos követelések szerint a hétvégére eső nemzeti ünnepnapokat az államnak valamilyen módon kompenzálnia kéne.

„Gondoljunk csak bele, hogyha a naptárban – mondjuk magyar vonatkozásban – március 15-e szombatra esik, akkor ezt adott esetben a német államnak kompenzálnia kéne. Tehát ha a német egység napja mondjuk szombatra esik, azt egy hétfői vagy keddi napon szabaddá kéne tenni, függetlenül attól, hogy ott milyen napot írunk. Ez jelzi azt, hogy a realitásérzék kicsit elhagyta a követeléseket támasztókat, mindenki megpróbálja politikailag is profilírozni önmagát” – ecsetelte.

Prőhle Gergely szerint a mostani sztrájknak a tárgyalások alapján kedden jó eséllyel vége lesz, az asztalnál valamilyen kompromisszum ezúttal is születni fog, „de ettől még a német gazdaság kilátásai rövid távon biztosany nem lesznek jobbak”.