Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új főigazgatója beiktatásának napján a múzeumban, Budapesten 2016. január 12-én.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Szakértő: nincs ki megértesse a németekkel, hogy ennyire képes most az ország

A Verdi szakszervezet figyelmeztető sztrájkja miatt közlekedési leállás van Németországban, az állam kára akár euró-százmilliókra is rúghat. Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója szerint az alapvető problémát az jelenti, hogy Németországban jelenleg nincs olyan politikai erő, amely képes megértetni a munkavállalókkal azt, hogy az ország teljesítőképessége elérte a határát.

Szinte az egész országra kiterjedő sztrájkba kezdtek a közösségi közlekedés legfőbb aktorai Németországban, akkorra időzítve, amikor a tárgyalások folynak a 2026-os bérekről.

A fenyegetés Prőhle Gergely volt berlini nagykövet szerint annyira valós, hogy valóban megbénult az egész ország, ami nyilvánvalóan nem pusztán a közlekedésre hat ki, hiszen a legnagyobb problémát azok körében okozza, akik ingáznak, mivel nem tudtak megérkezni a munkahelyükre, és az iskolai osztályok is csak félig teltek meg.

Mint az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója elmondta, egy ideje már húzódik a vita a bérről, a megfelelő szociális juttatásról, és egyáltalán a jövőről.

Van ugyanakkor egy távlatosabb vonatkozása az ügynek, ami rávilágít Németország általános gazdasági problémáira.

Szerinte mint cseppben a tenger, ebben a mai sztrájkban benne van minden, ami a német gazdaságnak óriási gondokat okoz.

Például nincs olyan politikai erő, akarat, amely képes megértetni a német munkavállalókkal azt, hogy az ország teljesítőképessége voltaképpen mit bír, és hogy ennek eljutottak a határára.

„Adóemelésekről nyilvánvalóan nem szeretnének hallani, bár a kormánykoalícióban erről is viták vannak. A gazdaság stagnál, csak egész mikroszkopikus növekedés látható. Ez mind abba az irányba mutat, hogy a közszolgáltatások finanszírozhatósága egyre nehezebb lesz. Ennek jele az, ami most történik” – összegzett Prőhle Gergely.

A helyzethez még hozzájárul az is, hogy a közlekedési vállalatokat önkormányzati szinten működtetik. Van ugyan bizonyos helyeken – a nagyobb adóbevételek miatt – játéktere az önkormányzatoknak, de a gazdasági szereplők gyengélkedése miatt ott is jelentős bevételkiesés volt tapasztalható. Prőhle Gergely szerint ennek a következménye ez a mostani sztrájk, ami

valamiféle kompromisszummal végződhet majd, ám annak is csak ideig-óráig lesz hatása, hogy aztán néhány hónap múlva valami újabb figyelmeztető sztrájk következzen.

A helyzet megoldása ennél is bonyolultabb: akár tartományonként is eltérő bérigények fogalmazódtak meg: valahol 300 eurós emelést, valahol pedig 600 eurósnál is többet szeretnének elérni, nem beszélve arról, hogy a kieső szolgáltatások miatt az egynapos sztrájk is jelentős kárt okozhat az országnak. A szakember szerint ehhez még hozzá kell venni azokat a vitákat, amelyek mostanság a német gazdaság jövőjével foglalkoznak, például hogy bizonyos követelések szerint a hétvégére eső nemzeti ünnepnapokat az államnak valamilyen módon kompenzálnia kéne.

„Gondoljunk csak bele, hogyha a naptárban – mondjuk magyar vonatkozásban – március 15-e szombatra esik, akkor ezt adott esetben a német államnak kompenzálnia kéne. Tehát ha a német egység napja mondjuk szombatra esik, azt egy hétfői vagy keddi napon szabaddá kéne tenni, függetlenül attól, hogy ott milyen napot írunk. Ez jelzi azt, hogy a realitásérzék kicsit elhagyta a követeléseket támasztókat, mindenki megpróbálja politikailag is profilírozni önmagát” – ecsetelte.

Prőhle Gergely szerint a mostani sztrájknak a tárgyalások alapján kedden jó eséllyel vége lesz, az asztalnál valamilyen kompromisszum ezúttal is születni fog, „de ettől még a német gazdaság kilátásai rövid távon biztosany nem lesznek jobbak”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×