eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke (b) és Werner Kogler, az osztrák Zöldek vezetője sajtóértekezletet tart Bécsben 2020. január 2-án, egy nappal azután, hogymegállapodtak a kormányalakításról. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.

Sebastian Kurz: Néhány nap múlva stabil és cselekvőképes kormánya lesz Ausztriának

Megszületett a koalíciós megállapodás Ausztriában az Osztrák Néppárt és a Zöldek között. A három hónapos egyezkedés eredményeképp Ausztria történetében először kerül hatalomra egy zöld párt. A harminchárom éves Sebastian Kurz lesz újra a kancellár.

A néppárti – szabadságpárti koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban, Ibizán rögzített videofelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az alkancellár megbukott, a Szabadságpárt pedig kilépett a kormányból. Nem sokkal ezután az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Sebastian Kurztól is.

A szeptember végi előrehozott választásokon azonban megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó Szabadságpárt támogatottsága csaknem 10 százalékkal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg.

Ősszel a Néppárt és a Zöldek kezdtek egyeztető tárgyalásokat, és azután meg is állapodtak. Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt és leendő kancellár azt mondta, lehetséges egy időben adót csökkenteni, és keresztülvinni a környezetvédelmi elveket.

"Őszinte leszek, ezek a tárgyalások nem voltak könnyűek, mert a két párt nagyon-nagyon különbözik egymástól. Ennek ellenére tiszteletteljes környezetben sikerült egy szerintem nagyszerű eredményt elérnünk" - mondta Sebastian Kurz.

A Zöldek számára központi kérdés az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság. A Néppárt adócsökkentést ígért a munkavállalóknak, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben. A muszlim lányok számára 14 éves korig kiterjesztik majd a fejkendő-viselési tilalmat, hogy ezáltal is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban.

  • A kormányprogramban helyet kapott többek között a külső határok védelme, növelik majd a rendőrség létszámát, és fontos feladat lesz a szövetségi hadsereg alkalmasságának növelése is.
  • Az oktatás feladata lesz a német nyelvoktatás a migrációs hátterű diákok számára, de digitális osztálytermeket is létrehoznak majd.
  • A Zöldek által kezdeményezett klímaváltozás elleni harc keretében nyugati szomszéduk azt a célt tűzte ki, hogy 20 éven belül karbonsemleges lesz.

A Zöldek elnöke, Werner Kogler, nemcsak alkancellár lesz, hanem kvázi egy csúcstárcát is irányít, amelynek része az éghajlatvédelem is. "Olyan egyezséget kötöttünk a klímavédelem kapcsán, ami talán mindenki várakozását felülmúlja. Ausztriának a klímavédelem európai és nemzetközi úttörőjévé kell válnia" - nyilatkozta erről.

Először fordul elő egyébként Ausztria történetében, hogy több nő lesz a kormányban, mint férfi.

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a "fekete-zöld" kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×