eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság elnöke, miután a képviselők jóváhagyták a bizottság összetételét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2019. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Von der Leyen név szerint is említette Várhelyi Olivért, nem is akárhogy

A klímaváltozás, a gazdaság megerősítése és a védelempolitika is hangsúlyosan szerepel az új Európai Bizottság programjában – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán hozzátette: a biztosi grémium vezetője Várhelyi Olivért annak a csapatnak az értékes tagjaként említette, amely Európa megerősítésén dolgozik majd.

A felálló új Európai Bizottság úgy gondolja, hogy kereskedelempolitikában az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy a multilateralizmust erősítse a mostani tendenciákkal szemben, amelyek sokszor a protekcionista intézkedések felé mennek – magyarázta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, megjegyezve, ennek érdekében például a védelmi politikát is megerősítenék, hiszen addig nem is lehet komolyan venni az uniót, amíg nincsen kellő fizikai ereje is. Vagyis több forrást fog kapni ez a terület, hiszen

azt már korábban a Juncker-kabinet is felismerte és alkalmazta, hogy nagy szavak helyett pénzt kell tenni a terültre.

Ezt követően indulhat meg, legalábbis a tervek alapján, egy egyfajta közös erőfeszítés. A Bruxinfo főszerkesztője úgy látja: a tagállamok külön-külön végzik a maguk tevékenységét, annak érdekében azonban, hogy a pénzek jobban hasznosuljanak, szinergiákat kellene teremteni.

Örök kérdés marad, viszont, hogy az európai védelmi politikát a NATO terhére alakítják-e, vagy sem

– tette hozzá Gyévai Zoltán, aki szerint van az a helyzet, amikor a kettő erősíti egymást. Más kérdés, folytatta, Donald Trump hezitálása, és hogy az amerikai elnök számos esetben megkérdőjelezi az 5. cikk alkalmazását, ez mind-mind erősíti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Európai Unió a saját térfelén tehet, hiszen látható, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata nem annyira szövetségesének, hanem inkább riválisának tekinti számos területen.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság elnöke (j3) Margrethe Vestager (b3), Valdis Dombrovskis (b2), Frans Timmermans (j2) ügyvezető alelnök, Josep Borrell alelnök, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (j) és Dubravka Suica alelnök (b) mellett, miután a képviselők jóváhagyták a bizottság összetételét a parlament strasbourgi üléstermében 2019. november 27-én. A leghátsó sorban balról Várhelyi Olivér, a bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja.
MTI/AP/Jean-Francois Badias
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság elnöke (j3) Margrethe Vestager (b3), Valdis Dombrovskis (b2), Frans Timmermans (j2) ügyvezető alelnök, Josep Borrell alelnök, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (j) és Dubravka Suica alelnök (b) mellett, miután a képviselők jóváhagyták a bizottság összetételét a parlament strasbourgi üléstermében 2019. november 27-én. A leghátsó sorban balról Várhelyi Olivér, a bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja. MTI/AP/Jean-Francois Badias

Ursula von der Leyen a migráció területén nem ment túl korábbi kijelentésein, tehát Európának mindig nyitottnak kell lennie arra, hogy a nemzetközileg rászorulókat befogadja, egyúttal kihangsúlyozva, hogy azokat viszont, akik illegálisan érkeznek és nem jogosultak arra, hogy az Európai Unió területén tartózkodjanak: vissza kell küldeni. Egyetlen újdonság lehet, hogy

az EB új elnöke előrelépést vár megnevezett biztosai révén a migráció területén is.

Ahogyan a jogállamiság kérdésében is tartotta magát ahhoz, amit korábban mondott. Megismételte, hogy párbeszédet kell folytatni, hogy a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, azonban ígérete szerint kompromisszumot a jogállamiság kérdésében nem fog kötni a következő Európai Bizottság sem.

Ursula von der Leyen szerdai beszédében Várhelyi Olivér is említésre kerül, másokkal egyetemben,

mint olyan diplomata, aki annak a csapatnak lesz az értékes tagja, amelyik Európa nemzetközi súlyának az erősítésén fog dolgozni.

Tehát Várhelyi Olivért is szó szerint megnevezte, mint ahogyan megtette a többi biztosával is a különböző témakörök felsorolásakor.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 8 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×