eur:
405.76
usd:
357.05
bux:
92964.32
2025. április 26. szombat Ervin
Házak képe tükröződik egy rabszállító autó ablakán, amely Julian Assange-ot,  a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítóját viszi bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Új fejlemények az Assange-ügyben

Svédország lezárja a Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójával szemben nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást - jelentette be Eva-Marie Persson svéd főügyész-helyettes.

Persson szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak.

Hangsúlyozta: a vádhatóság döntése ellen fellebbezés nyújtható be.

"Az előzetes vizsgálatok során felmerült dolgok átfogó elemzése alapján úgy értékelem, hogy a bizonyítékok nem elég erősek a vádemeléshez"

- közölte Persson a sajtótájékoztatóján.

A 48 éves ausztrál állampolgár ismételten tagadta az ellene felhozott zaklatási vádakat.

Májusban indította újra a svéd ügyészség a nyomozást Julian Assange-zsal szemben, miután a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.

A svéd ügyészség mostani döntése elhárított egy lehetséges dilemmát, a brit bíróságoknak ugyanis két vetélkedő kiadatási kérelem, az amerikai és a svéd között kellett volna dönteniük.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoztak utána. Assange-t azzal gyanúsítják, hogy 2010 augusztusában megerőszakolt egy nőt, az ellene irányuló egyéb vádak időközben azonban elévültek. Valójában azonban nem a svéd vádaktól tartott elsősorban, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.

Az Egyesült Államoknak történő kiadatás ügyében 2020. február 25-én kezdődik Assange meghallgatása.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Százezrek Rómában, végső búcsút vesznek Ferenc pápától - cikkünk frissül

Százezrek Rómában, végső búcsút vesznek Ferenc pápától - cikkünk frissül

Rómában szombat délelőtt tartják Ferenc pápa gyászmiséjét a Szent Péter téren, majd egy 5 kilométeres, méltóságteljes körmenet végén a Vatikántól távolabb eső Santa Maggiore-bazilikában helyezik végső nyugalomra a szentatyát, példátlanul egyszerű körülmények között, de több százezer ember és világpolitikai nagyságok jelenlétében. Tudósításunk folyamatosan frissül, tartson velünk!

Csányi Péter:  az OTP stratégiája sikeres, de van, amit érdemes újragondolni

Drasztikus változtatást nem tervez, de számos területen készül finomhangolásra Csányi Péter, aki május elsejétől az OTP Bank vezérigazgatója lesz. Az InfoRádióban beszélt arról, hogy mely területeken változtatna, és hogy a leányvállalatok vezetőit jobban integrálná az anyabank működésébe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×