Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapító vezetője beszédet mond egy pártgyűlésen Londonban 2019. november 4-én. Nagy-Britanniában december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nekimegy a Munkáspártnak Farage Brexit Pártja

A Brexit Párt nem indít jelölteket a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson azokban a választókerületekben, amelyeket a kormányzó brit Konzervatív Párt az előző, 2017-ben tartott előrehozott választáson elnyert - jelentette be hétfőn Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes politikai párt vezetője.

Farage az észak-angliai Hartlepool városában, a párt vidéki kampányát megnyitó nagygyűlésen közölte, hogy a konzervatívok által két éve megszerzett 317 választókörzetben a Brexit Párt nem állít önálló jelöltet, indul viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által 2017-ben elnyert összes választókerületben.

A Brexit Párt vezetője úgy fogalmazott, hogy

"olyan nagyon" nem szereti a Konzervatív Pártot, de akar adni "egy fél esélyt" Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy meg lehessen akadályozni az újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról.

Farage ezzel arra utalt, hogy kormányra kerülése esetén a Munkáspárt új megállapodást akar elérni az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről, és ezt az egyezményt népszavazásra terjesztené, a bennmaradás lehetőségét is felkínálva a választóknak.

Nigel Farage hétfői bejelentése komoly fordulat, a Brexit Párt vezetője ugyanis e hónap elején még szabályos ultimátumot intézett Boris Johnsonhoz. Farage a párt londoni kampányát megnyitó november 1-i rendezvényen a konzervatív párti kormány által elért - jóllehet a parlament által egyelőre nem ratifikált - brexitmegállapodás elvetésére szólította fel Johnsont, azzal az érvvel, hogy "ez a megállapodás nem brexit".

Farage a brexitmegállapodás elvetése esetére országos kiterjedésű "kilépési szövetség" létrehozását ajánlotta fel a kormányfőnek.

Figyelmeztette ugyanakkor Johnsont, hogy az ajánlat visszautasítása esetén a Brexit Párt minden egyes angliai, skóciai és walesi választókörzetben önálló jelölteket indít a jövő havi előrehozott parlamenti választáson, azokban a kerületekben is, amelyekben az előző választáson a Konzervatív Párt szerzett képviselői mandátumot.

A Brexit Párt hétfői rendezvényén azonban Nigel Farage biztató fejleménynek nevezte, hogy

Johnson azóta tett nyilatkozataiban kizárta a brit kilépés után esedékes átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.

Az átmeneti időszak a jelenlegi tervek szerint 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyrendszerében.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen, de uniós részről többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására szükség esetén.

A brit üzleti szektor vállalatai rendre figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy ha az átmeneti időszak végéig nem jön létre átfogó szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unióval, az ugyanolyan súlyosan negatív hatással járna a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×