Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Kevés pozitív folyamatban reménykedhet az EU gazdasága

Az európai gazdaság hetedik egymást követő évben tapasztalt növekedése mérsékeltebben folytatódik 2020-ban és 2021-ben. A korábbinál kevésbé támogató külső környezet, valamint a nagyfokú bizonytalanság miatt kihívásokkal teli út előtt áll az európai gazdaság - közölte Pierre Moscovici, az uniós bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzését ismertetve.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa elmondta, a munkaerőpiacok továbbra is szilárdak, és folytatódik a munkanélküliség csökkenése is. A nagyfokú bizonytalanság elsősorban a feldolgozóipart érinti, amely strukturális átalakuláson megy keresztül. Az európai gazdaság egy elhúzódó időszak elé néz, amelyet visszafogott növekedés és alacsony infláció jellemez.

A bizonytalanság további növekedése vagy a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek súlyosbodása visszafoghatja a gazdasági növekedést, akárcsak az, ha az eddig megtett intézkedések gyengébb hatása miatt a kínai gazdaság a vártnál markánsabban lassulna. Az Európához közelebb álló tényezők közül a kiemelendő kockázatok közé sorolta a rendezetlen Brexit, valamint a feldolgozóipari termelés gyengülésének a többi ágazatra gyakorolt hatásának lehetőségét.

Ami a felfelé mutató kockázatokat illeti, a kereskedelmi feszültségek enyhülése, az erőteljesebb kínai növekedés és a geopolitikai feszültségek csökkenése támogatná a növekedést. Összességében azonban a kockázatok mérlege továbbra is határozottan lefelé mutat - szögezte le.

Az unió egészében a bruttó hazai termék (GDP) 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben várhatóan 1,4 százalékkal nő. A 2020-ra vonatkozó előrejelzést tehát lefelé módosították a nyáron prognosztizált 1,6 százalékról - közölte az uniós biztos.

Az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) 2019-ben várhatóan 1,1 százalékkal, 2020-ban és 2021-ben pedig 1,2 százalékkal bővül. A júliusban közzétett nyári gazdasági előrejelzéshez viszonyítva 2019-ben 1,2 százalékhoz képest 0,1 százalékponttal, 2020-ban pedig 1,4 százalékhoz képest 0,2 százalékponttal alacsonyabb növekedés várható - mondta Moscovici.

A jelentés szerint a politikai bizonytalanság visszafogta a beruházásokat, a gyártást és a nemzetközi kereskedelmet. Mivel a globális GDP növekedési üteme várhatóan továbbra is alacsony marad, az európai növekedés a belföldi irányultságú ágazatok erejétől függ. Noha a gazdasági növekedés minden bizonnyal az összes tagállamban folytatódni fog, annak belső hajtóerői önmagukban valószínűleg nem lesznek elegendőek az ütem fenntartásához.

Kiemelték, hogy a munkahelyteremtés az egész unióban ellenállóképesnek bizonyult, a foglalkoztatás kiugróan magas szintet ért el, az EU-n belüli munkanélküliség pedig az évezred eleje óta a legalacsonyabb szinten van. Noha a munkahelyteremtés valószínűleg lassul, az euróövezeten belüli munkanélküliségi ráta várhatóan tovább, az idei 7,6 százalékról 2020-ban 7,4 százalékra, 2021-ben pedig 7,3 százalékra csökken. Az előrejelzés szerint az EU-n belüli munkanélküliségi ráta is csökkeni fog az idei 6,3 százalékról, és 2020-ban és 2021-ben 6,2 százalékon stabilizálódik majd.

Az előrejelzés szerint az EU-n belül idén és a következő évben 1,5 százalékos, 2021-ben pedig 1,7 százalékos lesz az infláció. Az euróövezeten belüli infláció az idén csökkent, mivel visszaestek az energiaárak, valamint a cégek nem hárították át a magasabb bérekkel járó költségeket a fogyasztókra. Az euróövezeti infláció 2019-ben és 2020-ban várhatóan 1,2 százalék lesz, 2021-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik.

Az államadósság szintjét tekintve elmondták, az unión belüli összesített hiány várhatóan a GDP 0,7 százalékának megfelelő 2018-as szintről, idén 0,9 százalékra, 2020-ban 1,1 százalékra, 2021-ben pedig 1,2 százalékra fog emelkedni.

Az alacsonyabb GDP-növekedés ellenére az euróövezet összesített GDP-arányos államadóssága várhatóan az egymást követő ötödik évben is tovább csökken, idén 86,4 százalékra, 2020-ban 85,1 százalékra, 2021-ben pedig 84,1 százalékra. Ugyanezek a tényezők érvényesülnek az EU egészének viszonylatában is, ahol a GDP-arányos államadósság várhatóan idén 80,6 százalékra, 2020-ban 79,4 százalékra, 2021-ben pedig 78,4 százalékra csökken.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×