eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Tel-Aviv, 2015. március 18.Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobbközép Likud párt vezetője (k) a fia, Jair (j) társaságában a jeruzsálemi siratófalnál 2015. március 18-án, miután az előző nap a Likud győzött az izraeli parlamenti választásokon. (MTI/EPA/Abir Szultan)
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Jair Netanjahu: Nem igaz, hogy nincs megoldás

Bár az arab országok egy része jó irányba halad, Irán az egész világ számára veszélyt jelent – véli az izraeli miniszterelnök fia, Jair Netanjahu, aki a XXI. Század Intézet meghívására érkezett a magyar fővárosba. Maróth Miklós, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnöke a konferencián arról beszélt: az új európai irányzat már nem védi úgy a zsidóságot, mint a korábbi évtizedekben.

A keresztényeknek fontos támogatniuk Izraelt – mondta a XXI. Század Intézet rendezvényén Jair Netanjahu, az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu fia, hozzátéve: a kereszténységet az egész Közel-Keleten üldözik.

"A Közel-Kelet, ami a kereszténység szülőföldje, hamarosan keresztények nélkül marad"

– fogalmazott a konzervatív kommentátor, aki szerint az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol a keresztények nem csak túlélhetnek, hanem szabadon élhetnek, Izrael.

Magyarország egyszerűen azzal tud segíteni Izraelnek, ha nyomást helyez az Európai Unióra, hogy az fejezze be az eurómilliók fizetését az izraeli és palesztin destabilizáló szervezeteknek. Hozzátette: az unió ilyen szervezetek százait támogatja.

"Ezeket az euró százmilliókat iskolák, templomok, kórházak, utak építésére lehetne fordítani Magyarországon" – vélekedett a politikus, aki szerint az említett szervezeteknek az a céljuk, hogy Izrael szűnjön meg abban a formában, amelyben most ismerjük. Jair Netanjahu szerint az 1973-as háború fordította el a nyugati társadalom egy részét Izraeltől.

"Sokan azért fordultak el Izraeltől, mert kicsi, és nincsenek ásványkincsi, nem úgy, mint az araboknak, ahol a 22 ország a világ olajának 90 százalékát adja" – fogalmazott a politikus, aki szerint országa gazdasága erősebb, mint Japáné, és a szilikonvölgy után a legerősebb számítástechnikai cégekkel rendelkeznek. A miniszterelnök fia hangsúlyozta: a bevándorlás ma a nyugati civilizáció számára az egyik legnagyobb kihívás.

"A migráció jó dolog, ha a bevándorlók asszimilálódnak és befogadják a helyi kultúrát.

De az utóbbi időben nem ez történt – fogalmazott Jair Netanjahu, emlékeztetve: 2011-ben Izrael falat épített a déli határára, azóta nincs bevándorlás Egyiptom felől.

"Nem igaz, hogy nincs megoldás!" – hangsúlyozta. Szerinte az arab államok egy része jó irányba halad, nagyobb szabadságot biztosít, míg Törökországban éppen az ellenkező irányba haladnak a dolgok.

"Irán a legveszélyesebb állam a világon. Nukleáris fegyvereket építenek és tudjuk, mit akarnak tenni ezekkel: Izraelt eltörölni a föld felszínéréről. Ha ez megtörténik,

Európa lesz a következő"

– tette hozzá.

"Állandó demokráciapróbának kell magunkat alávetni"

Az arabok és a zsidók között a vallási kisebbség elnyomottsága ellenére is a történelemben végig jó viszony volt – erről már Maróth Miklós, az Eötvös Kutatási hálózat elnöke beszélt a XXI. Század Intézet Izrael és a választások című rendezvényén.

"Tulajdonképpen a zsidóság és az iszlám között nem volt halálos ellentét. Az az I. világháborútól kezdődik, amióta a Közel-Keleten is létrehozták a nemzetállamokat, és az arab országok között elvetették az ellenkezés magvát – fogalmazott. – Továbbá, fölhasználva a cionista mozgalmat, odairányították őket a Közel-Keletre, természetesen hivatkozva a bibliai előzményekre, és így

elválasztották a keleti arabokat a nyugati araboktól.

Vagyis beékeltek oda egy idegen országot."

Az araboknak és a zsidóknak ezzel ellentétes érdekeik lettek – hangsúlyozta az akadémikus, hozzátéve: Európában Izrael hosszú időn keresztül védett státuszban volt.

"Ugye az európai politikának az egyik talpköve az volt, hogy az antiszemitizmust nem engedjük meg, főleg azután, ami a II. világháborúban történt, és a zsidó kisebbséget mindenképpen védelmezni kell. Jelen pillanatban, úgy látom, Európában olyan ideológiai irányzatok kerültek uralomra, a józan ésszel és minden praktikus megfontolással szemben, amelyek fölülírják azokat a korábbi megfontolásokat, amelyek eddig vezették az európai politikát" – magyarázta.

A zsidóság Európában eddig bizonyos értelemben szent tehénnek számított, most viszont levágták a szent tehenet

– fogalmazott Maróth Miklós.

"Pontosan tudják azt bizonyos európai országokban, hogy a bejövő muzulmánok azt a háborút, amit otthon elkezdtek a zsidóság ellen a saját országukban, azt magukkal hozták ide, Európába, és

azt a zsidóságot, amely védett státusban volt Európában, odadobták áldozatnak,

nem védik az európai országok – húzta alá. – Franciaországból menekülnek a zsidók, de Németországban is, a zsidó intézményeket például rendőrökkel kell biztosítani, tehát azok az országok, amelyek Magyarországot szeretik antiszemitizmussal vádolni, azokban az országokban a zsidóságnak nincs olyan jó helyzete,

mint Magyarországon, ahol semmilyen atrocitásnak nincsenek kitéve."

Megváltozott Európában a közhangulat és a prioritások, mert már nem a demokrácia az érdekes, hanem valamiféle ideológia, vélekedett Maróth Miklós. "Nincsenek határok, nincs nemzetiség, […] és a nemzeti identitást tagadják. Tehát olyan dolgok kerültek előtérbe, amelyeket én nem neveznék természetesnek, semmiképpen sem. De aki nem áll be ebbe a sorba, azt megpróbálják valamilyen formába a hivatalos határokon túlra tolni" – világított rá az akadémikus, aki szerint állandó demokráciapróbának kell magunkat alávetni.

"Kérdezősködnek, hogy a tudomány szabadsága nem sérül-e, és így tovább. Tehát

hasonló vegzatúrának vannak kitéve Közép-Európában is az államok, mint Izrael"

– tette hozá Maróth Miklós, leszögezve: egy ideológiai háború áldozatai vagyunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×