Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Önkéntesek segédkeznek a svájci parlamenti választás lebonyolításában Zürichben 2019. október 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Ennio Leanza

Az EU-ellenes jobboldali néppárt kapta a legtöbb szavazatot Svájcban

A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) kapta a legtöbb szavazatot, és előretörtek a zöldpártok a Svájcban vasárnap tartott parlamenti választáson a helyi közszolgálati televízióban közölt előrejelzések szerint.

Az SVP az előrejelzések szerint a voksok 26,3 százalékát kapta, 3,1 százalékponttal kevesebbet, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Csökkent a második helyen befutó szociáldemokraták támogatottsága is, 2,3 százalékponttal 16,5 százalékra. Veszítettek szavazókat a harmadik helyre esélyes liberálisok is, a választók 15,2 százaléka szavazott rájuk, ami 1,2 százalékponttal marad el a 2015 októberében elért 16,4 százaléktól.

Jelentős mértékben megerősödtek viszont a kampányuk középpontjába a klímakérdéseket helyező pártok. A klímaváltozás meghatározó témája volt a kampánynak, miután Svájc gleccsereinek 10 százalékkal zsugorodtak az elmúlt 5 évben.

A baloldali Zöldpárt 5,6 százalékponttal tudta növelni támogatói számát, és a voksok 12,7 százalékára számíthat. A Liberális Zöldek 7,6 százalékot kaphattak, ami 3 százalékponttal több mint négy évvel ezelőtt. A két zöldpárt még soha nem kapott ennyi voksot.

A baloldali Zöldek ezzel az eredménnyel megelőzhetik a leköszönő kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Néppártot, amely a voksok 12 százalékát szerezte meg. A két zöldpárt ennek dacára váhatóan nem fog bekerülni a kormányba, amelynek posztjait az elmúlt 60 év jelentős részében az SVP, a szociáldemokraták, a liberálisok és a Kereszténydemokrata Néppárt osztotta fel egymás között.

A svájci politikai hagyományok értelmében zöldpárti politikusok akkor kaphatnak helyet a kormányban, ha még egy választáson jól szerepelnek.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×