Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.52
bux:
122727.38
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Törökország elleni esetleges szankciókról is egyeztet az EU

Ankara szíriai hadművelete is ott van a jövő heti uniós csúcstalálkozójának témái között. Ezekről Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere beszélt a France Inter rádióban.

"Nyilvánvalóan ez is napirenden van. Nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely sokkoló hatású a civilekre és a régió stabilitására nézve" - fogalmazott a francia miniszter.

A török hadsereg szerdán indította meg hadműveletét Északkelet-Szíriában, ennek első számú célpontja az Ankara által terrorszervezetnek tekintett, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport.

Amélie de Montchalin az interjúban arról is beszélt, hogy meglátása szerint "komoly intézményes válságot" okoz Európának az, hogy az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését. Francia biztos nélkül a testület nem tud munkához látni - mutatott rá de Montchalin. "Nyugodtan, harag nélkül kell ezt megoldanunk, de Ursula von der Leyennek, a bizottság megválasztott új elnökének meg kellene mondania, mit vár Franciaországtól" - mondta a francia Európa-ügyi miniszter.

A brexittel kapcsolatban Amélie de Montchalin úgy vélte, ezen a ponton valószínűnek tűnik Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése abban az esetben, ha London nem törekszik a kompromisszumra. Hozzátette: még mindig van esély megállapodásra, és Michel Barnier, az EU főtárgyalója és a londoni kormányt képviselő Stephen Barclay pénteken is folytatja a lehetőségek feltérképezését. Amélie de Montchalin hangsúlyozta, hogy az unió nem fog engedni azokból az elvekből, amelyeket két és fél évvel ezelőtt rögzített a brexittel kapcsolatban. "Békét akarunk Írországban, meg akarjuk védeni a vállalatainkat a tisztességtelen versenytől, és kiegyensúlyozott kapcsolatokat szeretnénk" Nagy-Britanniával - fejtette ki a francia miniszter.

De Montchalin szerint az október 31-i kilépési határidő továbbra is életszerű, és nem lát arra elfogadható okot, hogy miért kellene még több időt adni Londonnak a kiválásra.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×