A gótikus művészet e remekművét - amelyet a 12. és a 14. század között építettek - a 19. században restaurálták Eugene Viollet-le-Duc építész tervei alapján a forradalom alatt okozott károk kijavítására.

A székesegyházban 2019. április 15-én tűz ütött ki, amely elpusztította a huszártornyot és a gerendázatot. Emmanuel Macron elnök közölte, öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, de a határidőt sokan szorosnak találják.

Az újjáépítők két táborra szakadnak.

A "modernisták" újító kézzel nyúlnának az új építményhez, függetlenítve magukat Viollet-le-Duc restaurálási munkáitól, az épületen hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

A sztárépítészek számára mi sem lenne dicsőségesebb, mint otthagyni a kezük nyomát a Notre-Dame-on, modern stílusban újjáépíteni, ami a legújabb fejlemény lenne az épület nyolc évszázados történelmében - írja az AFP francia hírügynökség.

A közösségi hálók nyomban megteltek humoros és provokatív kommentekkel, miután bejelentették, hogy feltehetően versenytárgyalást írnak ki az új harangtorony építésére, és Emmanuel Macron nem zárt ki egy esetleges modernizáló építkezést sem. Máris megjelent a mémeken a Notre-Dame fénynyalábbokkal, szélerőművel, tündérkastéllyal, pezsgőspalackkal vagy üvegpiramissal a tetőzetén.

A szemben álló tábor, az "ortodoxok" azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ebben a táborban van az Emmanuel Macron által a nemzeti örökséggel kapcsolatos feladatokkal megbízott Stéphane Bern műsorvezető, illetve maga a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is, továbbá - ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak - a franciák többsége is.

A céges mecénások adománya mindenesetre kezd konkrét formát ölteni, a remények szerint mintegy 800 millió euró (267 milliárd forint) gyűlik össze. A Bernard Arnauld tulajdonában lévő LVMH és a Pinault-család birtokában lévő luxus divatcégek már aláírták a megállapodást 200, illetve 100 millió euróról.

A tűz óta több intézmény is jelentkezett, amelynek a tulajdonában a székesegyház egyes részeiről készült háromdimenziós felvételek vannak.

A történelmi műemlékek helyreállításával foglalkozó Rémi Fromont építész elmondta, hogy 2010 előtt csak klasszikus módszerekkel készült dokumentumok - igencsak töredékes és pontatlan, többször is lemásolt tervrajzok - álltak rendelkezésre. Ekkor készített mintegy ötven lézerszkenneres felvételt Andrew Tallon, a New York-i Vassar Egyetem 2018-ban elhunyt kutatója.

Ezt követően számosan, így a Grafikus Művészet és Örökség Egyesület, a németországi Bamberg egyeteme és az Ubisoft videojáték-kiadó - ez utóbbi az Assasin's Creed sorozat egyik epizódjához - szkennelte be az épület belsejét, a gerendázatot, a huszártorony és a harangtornyok belsejét történelmi és tudományos dokumentáció, valamint virtuális rekonstrukció céljából.

A több millió nyers adat azonban még nem elegendő a terv megrajzolásához. Az építészeknek előbb tanulmányozniuk kell őket és egy egységes háromdimenziós modellt kell létrehozniuk. Ráadásul Rémi Fromont szerint az adatok hiányosak, egyebek mellett nem szkennelték be szisztematikusan valamennyi kápolnát. Az építész szerint az adatok feldolgozása után még néhány hónapba telik a tervek megrajzolása. Fromont - aki egy éven át kézzel mérte meg az épület ezen részét 2014-ben - elmondta, hogy a középkori gerendázatot a szkennelés nélkül is helyre lehetne állítani, a szkenner segítségével csak pontosabban lehet látni.

"Olyan szemre és agyra van szükség, amely képes elemezni" ezeket az adatokat, és dönteni az elvégzendő lépésekről - mondta.