Az idő nagyon szorít mind a két oldalon – fogalmazott Feledy Botond. A londoni térfelet tekintve, Boris Johnson esetében nehéz egyelőre eldönteni - még a londoni konzervatívok körében is -, hogy egy ügyes taktikáról van-e szó részéről, azzal, hogy próbál egy új tárgyalást elkezdeni, miközben az új javaslatával – mint az északi határ ellenőrzésének és vámhatárának meglehetősen gálás újraírása –, olyan feltételeket szab, amik feltehetően nem lesznek elfogadhatók Brüsszel számára - mutatott rá a külpolitikai szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva.

Ebben az esetben viszont, miután tisztában van azzal, hogy ezek nem elfogadhatók,

úgy tűnhet, hogy csak bűnbakot keres arra, hogy október 31-én megpróbálja a brit törvényekkel szemben is kihozni Nagy-Britanniát az Európai Unióból,

hiszen a londoni parlament elfogadott egy törvényt, amiben elkötelezik a hosszabbításra a brit miniszerelnököt abban az esetben, ha nincs megegyezés az említett időpontig.

Eközben az európai kontinentális oldalon mindenki, köztük Michel Barnier európai uniós brexitügy főtárgyaló is nagy visszafogottságról tesz tanúbizonyságot, ahogyan például Mark Rutte holland miniszerelnök is, akivel telefonon egyeztetett Boris Johnson – jegyezte meg Feledy Botond. A finn elnökség ezért is mondta, hogy a hét végééig átnézik és még egyeztetnek Boris Johonson javaslatáról. Jövő héten,

október 17-18-ra kellene egy végleges változatnak az európai állam- és kormányfők tanácsa elé kerülnie,

hogy az európai csúcson erről döntés születhessen, és hogy a formaságokat az ezt követő napokban el tudják intézni.

Amennyiben Boris Johonson terve valóban az, hogy bűnbakot keres a megállapodás leendő sikertelenségére, vajon kivezethetné október 31-i hatállyal Nagy-Britanniát az Európai Unióból? És vajon az ő szava, aláírása döntő lenne, vagy ugyanúgy visszavonható lenne egy legfelsőbb bírósági döntéssel, mint ahogy a parlament felfüggesztése volt néhány héttel ezelőtt? E kérdésekkel kapcsolatban a külpolitikai elemző közölte: ez a kilépés

óriási jogbizonytalanságot eredményezne,

és azt sem tudni, hogy az újra ülésező brit parlament hogyan reagálna. További kérdés, hogy az EU-s partnerek kinek a szavát hinnék el. Vajon feladatuk-e egy brit törvény értelmezése, vagy hallgatnak egyszerűen a brit kormány szavára, hogyha ezek ellentmondást mutatnak – magyarázta az InfoRádiónak Feledy Botond. Szerinte egy valami egészen biztos: hogyha október 31-én a valóban megtörténik a britek kiesése az Európai Unióból, utána már

bármilyen jogorvoslat jöhet, az már a gyógyíthatatlan gazdasági károkat nem fogja tudni orvosolni.