Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
326.05
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Boris Johnson üzent az EU-nak

Boris Johnson brit miniszterelnök azt kérte cikkében, hogy az Európai Unió "ragadja meg" az új brit brexit-megállapodási javaslatok teremtette lehetőséget.

Johnson a The Sun on Sunday és a Sunday Express című, egyaránt erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi bulvárlapokban megjelent azonos tartalmú írásában leszögezi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én, a brexit jelenleg érvényes határnapján "összecsomagol és kivonul" az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy

"Brüsszel derűsen, egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel int-e búcsút nekünk, vagy arra kényszerülünk, hogy magunkra hagyatva távozzunk"

- fogalmaz írásában a brit kormányfő.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanakkor a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: "eszi, nem eszi, nem kap mást jellegű" brit megállapodási hozzáállással nagyon nehéz lesz egyezségre jutni. Karins szerint van esély a megállapodásra, de ennek kritikus jelentőségű feltétele, hogy Johnson és az EU is hajlandó legyen kompromisszumokra.

Boris Johnson szerint azonban London már megtette a maga kompromisszumos javaslatait, és most az Európai Unión a sor. A brit kormány által beterjesztett javaslatcsomag azt jelenti, hogy "mi már átugrottunk a folyó közepén lévő szigetre, és ahhoz, hogy megállapodással távozhassunk, az szükséges, hogy az EU is átugorjon a maga oldaláról" erre a szigetre - fogalmazott vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

Johnson a hét közepén terjesztette az Európai Bizottság elé a brit kormány megállapodási javaslatcsomagját a Brexit feltételrendszeréről. A csomag mindenekelőtt alternatív megoldásokat indítványoz a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is visszautasított eredeti Brexit-megállapodásban szereplő tartalékmegoldás - backstop - helyett arra, hogy miképp lehet elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

Vasárnap megjelent írásában Johnson azt kérte, hogy az EU ragadja meg a javaslatcsomag jelentette lehetőséget, a kompromisszum és az együttműködés szellemében üljön tárgyalóasztalhoz a brit kormánnyal egy olyan Brexit-megállapodás érdekében, amely mindenkinek megfelel.

A brit kormányfő leszögezte: az Egyesült Királyság 25 nap múlva kilép az Európai Unióból. Ezt megteheti megállapodással is, "ha az EU erre hajlandó", de az uniónak nem szabad illúziókat táplálnia: nem lesz több brexit-halasztás, október 31-én "végrehajtjuk a brexitet" - fogalmaz cikkében Boris Johnson.

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy jóllehet tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez, a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy ha Johnson mégis rákényszerülne a Brexit halasztására, akkor "szabotázzsal" okozna fennakadást az EU működésében.

A lapnak név nélkül nyilatkozó kabinettagok szerint felmerült a lehetőségek között a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés brit vétója a jövő év elején esedékes szavazáson, és egy olyan EU-szkeptikus brit EU-biztos delegálása az Európai Bizottságba, aki a saját szakterületén felfordulást tudna okozni.

A The Sunday Telegraph kormányforrásai szerint szóba került kabinetszinten például a radikálisan EU-ellenes Brexit Párt vezetője, Nigel Farage EU-biztosi jelölésének lehetősége.

Az unió működésének szabotálásával közvetve, de alig burkoltan Johnson is megfenyegette az EU-t. A brit kormányfő a BBC televíziónak a minap kijelentette: bizonyos, hogy a többi EU-tagország sem szeretné, ha Nagy-Britannia "erőszakosan civakodó, lázongó, együttműködésre kevéssé hajlamos" tagországként maradjon az EU-ban.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A szavazás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zárnak Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×