Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Boris Johnson üzent az EU-nak

Boris Johnson brit miniszterelnök azt kérte cikkében, hogy az Európai Unió "ragadja meg" az új brit brexit-megállapodási javaslatok teremtette lehetőséget.

Johnson a The Sun on Sunday és a Sunday Express című, egyaránt erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi bulvárlapokban megjelent azonos tartalmú írásában leszögezi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én, a brexit jelenleg érvényes határnapján "összecsomagol és kivonul" az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy

"Brüsszel derűsen, egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel int-e búcsút nekünk, vagy arra kényszerülünk, hogy magunkra hagyatva távozzunk"

- fogalmaz írásában a brit kormányfő.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanakkor a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: "eszi, nem eszi, nem kap mást jellegű" brit megállapodási hozzáállással nagyon nehéz lesz egyezségre jutni. Karins szerint van esély a megállapodásra, de ennek kritikus jelentőségű feltétele, hogy Johnson és az EU is hajlandó legyen kompromisszumokra.

Boris Johnson szerint azonban London már megtette a maga kompromisszumos javaslatait, és most az Európai Unión a sor. A brit kormány által beterjesztett javaslatcsomag azt jelenti, hogy "mi már átugrottunk a folyó közepén lévő szigetre, és ahhoz, hogy megállapodással távozhassunk, az szükséges, hogy az EU is átugorjon a maga oldaláról" erre a szigetre - fogalmazott vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

Johnson a hét közepén terjesztette az Európai Bizottság elé a brit kormány megállapodási javaslatcsomagját a Brexit feltételrendszeréről. A csomag mindenekelőtt alternatív megoldásokat indítványoz a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is visszautasított eredeti Brexit-megállapodásban szereplő tartalékmegoldás - backstop - helyett arra, hogy miképp lehet elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

Vasárnap megjelent írásában Johnson azt kérte, hogy az EU ragadja meg a javaslatcsomag jelentette lehetőséget, a kompromisszum és az együttműködés szellemében üljön tárgyalóasztalhoz a brit kormánnyal egy olyan Brexit-megállapodás érdekében, amely mindenkinek megfelel.

A brit kormányfő leszögezte: az Egyesült Királyság 25 nap múlva kilép az Európai Unióból. Ezt megteheti megállapodással is, "ha az EU erre hajlandó", de az uniónak nem szabad illúziókat táplálnia: nem lesz több brexit-halasztás, október 31-én "végrehajtjuk a brexitet" - fogalmaz cikkében Boris Johnson.

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy jóllehet tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez, a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy ha Johnson mégis rákényszerülne a Brexit halasztására, akkor "szabotázzsal" okozna fennakadást az EU működésében.

A lapnak név nélkül nyilatkozó kabinettagok szerint felmerült a lehetőségek között a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés brit vétója a jövő év elején esedékes szavazáson, és egy olyan EU-szkeptikus brit EU-biztos delegálása az Európai Bizottságba, aki a saját szakterületén felfordulást tudna okozni.

A The Sunday Telegraph kormányforrásai szerint szóba került kabinetszinten például a radikálisan EU-ellenes Brexit Párt vezetője, Nigel Farage EU-biztosi jelölésének lehetősége.

Az unió működésének szabotálásával közvetve, de alig burkoltan Johnson is megfenyegette az EU-t. A brit kormányfő a BBC televíziónak a minap kijelentette: bizonyos, hogy a többi EU-tagország sem szeretné, ha Nagy-Britannia "erőszakosan civakodó, lázongó, együttműködésre kevéssé hajlamos" tagországként maradjon az EU-ban.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×