Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.88
bux:
142941.49
2026. november 18. szerda Jenő
Ne fizess! feliratú tábla a Nem Adom a Házamat Mozgalom aktivistájának kezében a szervezet demonstrációján a budapesti Európa Pontban 2016. június 9-én. A tiltakozók az Európai Bizottságnak címzett petíciót adtak át a „kisemmizett, átvert SeVizahiteles (devizahiteles) adósok érdekében”  Zupkó Gábornak, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetőjének.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Fontos pillanatához érkezett a lengyel devizaadósok ügye

Az Európai Unió bírósága úgy döntött, az eredeti nettó összeget kell visszafizetniük, és kész, az árfolyam elszállása nem oszt, nem szoroz.

A devizahiteleseknek az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, így értelmezi a Magyar Hangnak nyilatkozó ügyvéd az Európai Unió bíróságának egy lengyel üggyel kapcsolatos friss ítéletét. Szepesházi Péter szerint a szerződés érvénytelensége egyben azt jelenti, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy

az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, de abból le kell vonni az adós által korábban már fizetett törlesztőrészleteket.

Szerinte a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelen devizahiteles szerződések esetében az adósok nem kérhetik az eredeti álláspont visszaállítását.

Az EUB mostani és korábbi döntése összecsengeni látszik Kásler Árpádnak, az Európai Unió Parlamentje Petíciós Bizottságának ülésén elhangzott, a magyar devizahiteles károsultak azonos elbírálását követelő beszédére adott bizottsági válasszal.

A legfrissebb EUB-döntést elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 18 milliárd euró, azaz hozzávetőlegesen hatezer milliárd forint veszteséget okozhat a Kelet-Európában tevékenykedő bankoknak.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak jövőre a közfoglalkoztatók, a Tisza-kormány által közzétett 2027-es országos ellenőrzési terv ugyanis kimondja, hogy egy dolgozót csak egyszer lehet beszámítani az éves ellenőrzési arányba. A Szociális és Családügyi Minisztérium dokumentuma megtartja a korábbi 10 és 20 százalékos küszöböket, de pontosabban előírja, hogyan kell a kormányhivataloknak követniük a támogatások útját, így lezárva sok kiskaput és joghézagot. Az ellenőrök azt is vizsgálják majd, hogy ki és mire használja a támogatásból vett gépeket, mennyi áru van ténylegesen a raktárban, és visszaforgatták-e az értékesítésből származó bevételt. A minisztérium azt kéri, hogy a hivatalok lehetőleg még a programok futása alatt ellenőrizzenek, amikor a hibák még javíthatók. A szigorítás oka, hogy például 2025-ben a 3569 ellenőrzés során feltüntetett 33 088 főből nem derült ki, hány különböző embert vizsgáltak valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×