Infostart.hu
eur:
390.53
usd:
337.91
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Összeférhetetlenséget állapítottak meg Trócsányi László kinevezésével összefüggésben

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi László biztosi pozíciója és a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda állami megrendezései miatt.

A zöldpárti német EP-képviselő tájékoztatása szerint a szakbizottság 11 tagja az ellen szavazott, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgassa az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciójára jelölt magyar politikust. Kilenc képviselő támogatta Trócsányi László meghallgatását.

A testület arra kéri Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnököt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió várományosának számító Trócsányi László ügyében - írta az Eurológus.

"A jövő hétre tervezett meghallgatásokat a magyar és a román biztosjelöltnél is elnapolják" - mondta Sergey Lagodonsky német zöldpárti EP-képviselő, a jogi szakbizottság (JURI) egyik alelnöke az ülés után.

A román biztosjelölt a be nem vallott hitelek miatt nem kapott támogatást.

A meghallgatást a Zöldek kezdeményezték, mert nem elégedtek meg a titkársági beszámolókkal - közölte Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×