Mint az Infostart is beszámolt róla, összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi László kinevezésével összefüggésben az Európai Parlament jogi szakbizottsága, ezért
nem "engedte át" a csütörtöki meghallgatáson, és jövő kedden nem is hallgathatja meg őt a külügyi bizottság.
A helyzetet elemezve Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodavezetője az InfoRádióban elmondta, "egy előzetes szűrése történt annak, hogy az adott jelölt formai szempontból az illetékes szakbizottság véleménye szerint megfelel-e a biztossá válás kritériumainak; ezért kell átesni egy ilyen formális meghallgatáson".
Mint rámutatott, ebben a fázisban "még nincs végleges döntésről szó, csak szakbizottsági véleményről".
"Ez nem egyenlő azzal, amit a legvégén a parlament plenáris ülésén hajtanak végre, vagyis szavaznak a bizottság egészéről. Ha a bizottság egészén belül találnak alkalmatlan jelöltet, akár az egész bizottságot leszavazhatják. De itt egyelőre arról volt csak szó, hogy az EP jóváhagyási procedúrájának első lépcsőjén úgy vélekedett egy illetékes szakbizottság, hogy a két jelöltet nem lehet a jövő heti meghallgatásra engedni"
- vázolta a helyzetet.
Trócsányi Lászlónak most - mint Fóris György mondta -
nem a "portfóliója" bukott meg, még csak nem is a személye, hanem pénzügyi összeférhetetlenséget találtak, nem tudta igazolni pénzügyi helyzetét a magyar és a román biztosjelölt.
"Volt erre példa korábban is, a Barroso-bizottságok egyikénél a bolgár jelöltnél merült fel hasonló. Ott a jelölttől elvártak újabb igazolásokat, de a jelölt végül a bolgár belpolitikai helyzetben maga mondott le, amivel az Európai Bizottság elnökének helyzetét is megnehezítette" - idézte Fóris György.
Trócsányi Lászlót a külügyi bizottság egy későbbi időpontban meghallgathatja, ha előáll olyan plusz információkkal, ami alapján a szakbizottsági vélemény módosul, vagyis
Trócsányi László újra a jogi bizottság elé kerülhet.
Formálisan majd Ursula von der Leyen megválasztott EB-elnök fogadja el a jelölést, ha a jelölt valamiért nem válik be, akkor konzultál a jelölővel, Trócsányi László esetében a magyar kormánnyal, adott esetben kérheti azt is, hogy jelöljenek mást. Hogy az Európai Bizottság elnöke melyik fázisban jut erre az elhatározásra, az attól függ, hogy milyen jelzéseket kap a jóváhagyótól, vagyis az Európai Parlamenttől.
Fóris György szerint egy-egy ilyen csúszás még csak azt sem jelenti, hogy az október 23-ai végső szavazás a bizottságról csúszni fog, ugyanis a meghallgatásokra október 8-ig bőven van idő, azt követően pedig még rendelkezésre áll két hét, igaz, "benne van a pakliban" a csúszás is.
Trócsányi László jogi lépéseket tesz
Közben közleményt adott ki Trócsányi László, amelyben a politikus megerősíti, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyemmel szemben.
Trócsányi László úgy fogalmaz, hogy a zárt ülésen a hozzá feltett minden kérdésre transzparens választ adott, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal.
A magyar biztosjelölt ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben a szükséges jogi lépéseket meg kívánja tenni - írja Trócsányi László, aki egyben megköszönte mindenkinek a támogatását, aki segítette felkészülését a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra.
Szájer József politikai boszorkányüldözést emleget
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a bevándorlást korlátozó jogi szabályok elfogadása miatt az európai baloldal támadást intézett Trócsányi László ellen. Mivel azonban nem vállalták a nyílt politikai küzdelmet, az EP jogi bizottságát használták fel erre a célra.
"A döntés elfogadhatatlan, az a jog megerőszakolását jelenti. Csütörtöki döntésével az Európai Parlament jogi bizottsága lábbal tiporta az unió jogi szabályait"
- fogalmazott a fideszes politikus, aki hangsúlyozta, hogy tevékenysége során az összeférhetetlenségi szabályokhoz képest "messze etikusabban, és a jogállamiság követelményeinek megfelelően" járt el Trócsányi László. A biztosjelölt által korábban alapított ügyvédi iroda nem kapott állami megbízást miniszteri tevékenységének öt éve alatt, csak a régi megbízások folytatódtak.
Szájer József szerint a bizottság vitájában egyetlen konkrét érv sem hangzott el, amely valódi összeférhetetlenséget mutatna, és a jogsérelem, valamint az elhangzott rágalmak olyan mértékűek, hogy adott esetben egy jogi eljárást is kiállnának.
Az uniós parlament frissen hozott eljárási szabályzata szerint, amennyiben egy parlamenti bizottság összeférhetetlenséget állapít meg egy biztosjelölttel összefüggésben, az nem léphet tovább a meghallgatás folyamatában. Az EP-s szakbizottsági vélemény semmilyen kötelezettséget nem ró az Európai Bizottságra, azonban az uniós testület elnöke megvizsgálja a kialakult helyzetet. Döntését követően a biztosjelölt ügye újra az Európai Parlament elé kerülhet.