eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/Varga Judit

7-es cikkely: a meghallgatással folytatódik az eljárás

Újabb szakaszába lép hétfő délután a Magyarországgal szemben egy évvel ezelőtt elindított úgynevezett 7-es cikk szerinti, azaz a jogállamiság helyzetéről szóló eljárás. Ezt az Európai Parlament indította el, és a mostani finn uniós elnökség már az illetékes miniszterek kezébe adta a lehetséges folytatást. Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli.

Tavaly ősszel az Európai Parlament fogadta el azt a Sargentini-jelentést, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországgal szemben elinduljon a 7-es cikk szerinti eljárás, ami akár azt is lehetővé teheti, hogy felfüggesztik Budapest szavazati jogát a közösségben. Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozat elfogadásának eljárásrendjét a magyar kormány és a fideszes EP-kéviselők is vitatták. Ezen kívül politikailag motíváltnak is tartották.

Az európai parlamenti választások közelsége, és a hosszadalmas bürokrácia okán a 2018 második féléves osztrák elnökség elkezdte ugyan a procedúrát, ám annak menete az idei első féléves román elnökségnél lelassult, végül pedig a májusi választások után a második féléves finn elnökség kifejezetten a jogállamiság helyzetét tűzte a zászlajára.

Anna-Maja Kristina Henriksson, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén azt mondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 16-ai hallgatják meg Magyarországot. Ez a következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melyet a finn tárcavezető szükségesnek nevezett. Beszélt arról is, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.

A meghallgatás ténye már idén nyáron biztossá vált, így a kormány több tagja mellett Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében is a finn állami és jogi berendezkedésről kezdett el kritikákat megfogalmazni.

"Jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a bennünket jogállamiság szempontjából majd kérdezgető finn barátainknak ne mosolygással, hanem kellő tisztelettel, udvariasan válaszoljunk" - mondta akkor Orbán Viktor.

Varga Juditot azonban nem csak a finnek, hanem az összes uniós miniszter kérdezheti – mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. "A magyar kormánynak lesz egy órája arra, hogy felsorakoztassa az érveit - papíron ezek már ismertek. Utána a tagállamok, vagyis a minisztereik kérdéseiket intézhetnek Magyarországhoz. Az eljárás ezen része, a meghallgatás olyan lesz, mint amilyen Lengyelországgal szemben zajlik és legalább háromszor-négyszer is sor került rá" - tette hozzá Gyévai Zoltán.

A nap végén a Tanács kiad majd egy összegzést a vitáról, de nem értékeli az ott elhangzottakat. Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×