Tavaly ősszel az Európai Parlament fogadta el azt a Sargentini-jelentést, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországgal szemben elinduljon a 7-es cikk szerinti eljárás, ami akár azt is lehetővé teheti, hogy felfüggesztik Budapest szavazati jogát a közösségben. Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozat elfogadásának eljárásrendjét a magyar kormány és a fideszes EP-kéviselők is vitatták. Ezen kívül politikailag motíváltnak is tartották.
Az európai parlamenti választások közelsége, és a hosszadalmas bürokrácia okán a 2018 második féléves osztrák elnökség elkezdte ugyan a procedúrát, ám annak menete az idei első féléves román elnökségnél lelassult, végül pedig a májusi választások után a második féléves finn elnökség kifejezetten a jogállamiság helyzetét tűzte a zászlajára.
Anna-Maja Kristina Henriksson, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén azt mondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 16-ai hallgatják meg Magyarországot. Ez a következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melyet a finn tárcavezető szükségesnek nevezett. Beszélt arról is, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.
A meghallgatás ténye már idén nyáron biztossá vált, így a kormány több tagja mellett Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében is a finn állami és jogi berendezkedésről kezdett el kritikákat megfogalmazni.
"Jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a bennünket jogállamiság szempontjából majd kérdezgető finn barátainknak ne mosolygással, hanem kellő tisztelettel, udvariasan válaszoljunk" - mondta akkor Orbán Viktor.
Varga Juditot azonban nem csak a finnek, hanem az összes uniós miniszter kérdezheti – mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. "A magyar kormánynak lesz egy órája arra, hogy felsorakoztassa az érveit - papíron ezek már ismertek. Utána a tagállamok, vagyis a minisztereik kérdéseiket intézhetnek Magyarországhoz. Az eljárás ezen része, a meghallgatás olyan lesz, mint amilyen Lengyelországgal szemben zajlik és legalább háromszor-négyszer is sor került rá" - tette hozzá Gyévai Zoltán.
A nap végén a Tanács kiad majd egy összegzést a vitáról, de nem értékeli az ott elhangzottakat. Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.