eur:
413.99
usd:
396.49
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Boris Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt újonnan megválasztott vezetője és miniszterelnöke beszél a voksolás eredményhirdetése után a párt londoni rendezvényén 2019. július 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Johnson tartós és végzetes kártól fél

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte Nagy-Britanniának szüksége van.

Brit parlamenti képviselők egy csoportja a bíróságon próbálja megakadályozni, hogy Johnson a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján.

"Attól tartok, hogy minél inkább azt gondolják barátaink és partnereink elméjük hátsó zugában, hogy a brexit megállítható, hogy az Egyesült Királyság benn tartható a parlament által, annál kevésbé valószínű, hogy (Brüsszel részéről) megadják nekünk azt a megállapodás, amelyre szükségünk van" - mondta Johnson a Sky News brit televízió hírcsatornának.

Hozzátette: ha kudarcot vallanak azzal, "hogy elhagyják az Európai Uniót, ahogy azt megígérték a szavazóknak" a brexitről tartott népszavazáson, "az tartós és végzetes kárt okozna a nagy pártoknak ebben az országban".

"Nem bocsátanák meg ennek a politikai generációnak, hogy nem tartotta be ezt az ígéretet"

- fogalmazott.

Pénteken egy skót bíróság elutasította, hogy azonnal döntsön egy kereset ügyében, amelyet a parlament Johnson által kezdeményezett felfüggesztésének megakadályozására nyújtottak be, ugyanakkor három nappal előbbre hozta az üggyel kapcsolatos teljes körű meghallgatást szeptember 3-ára, az "igazságszolgáltatása érdekére" hivatkozva.

Johnson két napja kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli brit kilépést az Európai Unióból. A királynő jóváhagyta a kérelmet. A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel bő egy hónapra, október 14-éig.

Keményvonalas brexitpárti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította.

Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval.

Johnson a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken azt mondta: szerinte az EU vezetői már "nagy vonalakban" láthatják, mire van szükség ahhoz, hogy hozzásegíthessék Nagy-Britanniát és Brüsszelt egy új Brexit-megállapodás eléréséhez. Részletekbe azonban ezúttal sem bocsátkozott arra vonatkozóan, hogy az eddigi megállapodás helyett mit akar elérni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×