eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Angela Merkel német kancellár (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) vezetőinek csúcstalálkozóján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Nagy előrelépés történt a G7-es csúcson

Donald Trump amerikai elnök közölte a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján, hogy Emmanuel Macron francia elnök kikérte a véleményét, mielőtt meghívta Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert a találkozóra. A csúcstalálkozó befejeztével elégedetten nyilatkozott minden tárgyalási témával, még Iránnal kapcsolatban is.

Zaríf vasárnap délután meglepetésszerűen érkezett Biarritzba, mintegy három órán át tárgyalt először francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal, majd félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államfővel. A találkozó után visszarepült Teheránba. A francia elnöki hivatal közölte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak.

Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról.

Hírügynökségek jelentése szerint a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálták meggyőzni Trumpot, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodás megmentése érdekében. A Trump vezette Egyesült Államok tavaly kilépett a megállapodásból, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. E szankciók hatásai alól az európai hatalmak nem tudják kivonni magukat, hiába ragaszkodnak ahhoz, hogy részükről érvényben tartják a szerződést, illetve nem képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat Irán érdekében, hiába ígérik neki.

Trump hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy jó a kapcsolata Macronnal, és nem tekintette tiszteletlenségnek a részéről, hogy rövid időre váratlanul meghívta Zarífot is. Noha nem tartja még alkalmasnak az időt arra, hogy közvetlenül találkozzon az iráni vezetőkkel. Arról nem beszélt, hogy üzent-e Teheránnak Macron által. Megerősítette, hogy

nem akar rendszerváltoztatást elérni Iránban.

Hozzátette azonban: elfogadhatatlan az a létforma, amelyet az iráni vezetők népükre kényszerítenek.

"Kívánom Iránnak, hogy legyen újra gazdag. Valódi esélye van arra, hogy megerősödjön, és nagy nemzet legyen. De gátat kell vetnie a terrorizmusnak!" - jelentette ki az amerikai elnök.

Haszan Róháni iráni elnök a külügyminiszter biarritzi tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette hétfőn, hogy támogat minden diplomáciai erőfeszítést. "Ha egyértelmű számomra, hogy egy találkozó hozzájárulhat az iráni nép problémáinak megoldásához, akkor mindenképpen elmegyek rá" - mondta. Ha Irán csak a 20 százalékát éri el annak, amit akar, az is több, mint a semmi - tette hozzá.

Trump arról is beszélt Biarritzban, hogy

"komoly tárgyalások kezdődnek" hamarosan Washington és Peking között kereskedelmi vitáik megoldására,

miután az Egyesült Államok kapott két "nagyon jó telefonhívást" Kínából, a másodikat vasárnap este. Nem említette, hogy közvetlenül ő beszélt-e Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A kínaiak meg akarnak állapodni - mondta, és szerinte ez sikerülni is fog.

Az amerikai elnök a csúcstalálkozó befejeztével kijelentette, hogy a világ iparilag legfejlettebb hét ország tömörítő országcsoport tagjai előreléptek minden tárgyalási témában, még Iránnal kapcsolatban is, egységet érez közöttük. Mind a hét ország ellenzi, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert - magyarázta. "A találkozó nagyon jó és sikeres volt" - állapította meg.

A Reuters hírügynökség értékelése szerint az amerikai elnök úgy távozik a csúcstalálkozóról, hogy megadta az esélyt a diplomáciának Iránnal kapcsolatban.

Trump azonban újfent hangoztatta elégedetlenségét azzal, hogy az európai országok nem veszik át az Egyesült Államok kurd szövetségeseitől az Iszlám Állam dzsihadista szervezet Északkelet-Szíriában fogva tartott tagjait, pedig többségük európai országból ment harcolni a térségbe, így ez a helyzet nem igazságos az Egyesült Államokkal szemben. Ebben a kérdésben nincs megállapodás Washington és az európaiak között - mondta.

Trump ezután négyszemközti megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Ennek végeztével ismét a nyilvánosság előtt dicsérte őt. "Kiváló asszony, mindenhez jól ért, jobban, mint a legtöbb ember" - mondta. Arra a kérdésre, nem szomorú-e amiatt, hogy nemsokára távozhat hivatalából az egyetlen női vezető a G7 csoportban, azt mondta: nem csodálkozna, ha tovább maradna hivatalában, mint arra egyesek számítanak.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×