eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

A szervezett bűnözés már annyira gyilkos, mint a fegyveres konfliktusok

Az ENSZ új jelentése átfogóan vizsgálja a gyilkosságok hátterét és típusait is.

Világszerte mintegy 464 ezer ember vált gyilkosság áldozatává 2017-ben, míg fegyveres konfliktusokban ennél sokkal kevesebben, körülbelül 89 ezren haltak meg ugyanekkor - áll az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében, amely átfogóan vizsgálja a gyilkosságok hátterét és típusait is.

A több részletből álló jelentés kiemeli, hogy noha az elmúlt években számszerűen valóban emelkedett a gyilkosságok száma a világban - 1992-ben ez a szám csak mintegy 395 ezer volt -, ez idő alatt a bolygó népessége is rohamosan nőtt, így valójában ma már kisebb az esélye annak, hogy valaki gyilkosság áldozatává váljon, mint korábban.

A jelentés szerint a 2017-ben meggyilkoltak tizenkilenc százalékának a haláláért a szervezett bűnözés a felelős, és hozzáteszi azt is, hogy

a kétezres évek eleje óta a szervezett bűnözés legalább annyi áldozatot szed, mint a világ összes fegyveres konfliktusa együttvéve.

A szervezett bűnözés továbbá éppen úgy destabilizálja az országokat, hátráltatja a társadalmi és gazdasági fejlődési folyamatokat, mint a harci cselekmények.

Tavalyelőtt a halálos áldozatok nagy része férfi volt, csaknem nyolcvan százalék, a fennmaradó húsz százalék, mintegy 87 ezer nő körülbelül hatvan százaléka viszont nemi alapú gyilkosság áldozata lett, azaz családtagjuk vagy partnerük végzett velük.

A vizsgált időszakban az emberölések aránya a legmagasabb az amerikai kontinensen volt, elsősorban Közép- és Dél-Amerikában (itt követték el a 37 százalékukat), a legkevesebb pedig Európában (4,7 százalék), illetve Óceániában (0,2).

Amerikát a listán Afrika követi, 35 százalékkal.

A nemi alapú gyilkosságok száma Európában, Óceániában és Ázsiában magasabb volt, mint Amerikában és Afrikában, ahol inkább a szervezett bűnözés, bandaháborúk és rablógyilkosságok szedtek áldozatokat.

Jurij Fedotov, az UNODC vezetője úgy vélte, a jelentés segítségére lesz a kormányoknak és a bűnüldözési szerveknek a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programjában kitűzött céljában, amely azt vállalja, hogy eddig az évig jelentősen csökkentik a gyilkosságokat a világban.

"Ahhoz, hogy hatékonyan vegyük fel a küzdelmet az emberölések ellen, meg kell vizsgálni a mozgatórugóikat - emelte ki Fedotov. - A tanulmányban felsorolt motivációk közt van az egyenlőtlenség, a munkanélküliség, a politikai instabilitás, illetve a társadalmakban tapasztalható nemi sztereotípiák és a szervezett bűnözés is."

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×