Infostart.hu
eur:
355.6
usd:
308.25
bux:
134166.41
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Strasbourg, 2018. július 3.Sebastian Kurz, az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kancellárja az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2018. július 3-án. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Uniós reform szükségességéről beszélt Sebastian Kurz

Ursula von der Leyen jó jelölt az Európai Bizottság élére, ám az eljárás, amely során kiválasztották, hajmeresztő volt - jelentette ki Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke a Welt am Sonntag című lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.

"A jövőben nem születhet több ilyen, hátsó szobákban meghozott döntés, meg kell reformálni az EU döntéshozatali rendszerét. Átláthatóvá és demokratikussá kell tenni a folyamatot" - húzta alá az ex-kancellár, aki a szeptemberi választás eredményeként ismét szeretne a bécsi kormány élére kerülni.

"Az nem lehet, hogy uniós kormányfők a választás után bejelentik, hogy a győztes csúcsjelöltet nem tartják elfogadhatónak az Európai Bizottság élére" - mutatott rá Kurz, aki első sorban a szociáldemokratákat kárhoztatja azért, hogy kategorikusan elutasították Manfred Webert.

"Hogy érezzék így a választók azt, hogy nem csapták be őket?" - tette fel a kérdést az osztrák politikus, aki a hét második felében járt Berlinben. Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy a balközép mellett más politikai erők képviselői is a csúcsjelölt ellen fordultak. Külön kiemelte Emmanuel Macron francia elnököt mint azok egyikét, akik "el akarták ásni" a csúcsjelölti rendszert.

Kurz úgy véli, hogy nem egyeztethető össze az uniós szerződés szellemével, hogy a választók akaratát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az interjúban Kurz méltatta von der Leyent, s reményét fejezte ki, hogy nem csak a Néppárt képviselői fognak bizalmat szavazni neki az Európai Parlamentben (EP), hanem más frakciókból is kap majd szavazatokat.

"Annak örülök, hogy a tanács nem a választásokon vesztes, szociáldemokrata Frans Timmermanst jelölte"

- húzta alá a korábbi osztrák kormányfő. Kurz úgy véli, hogy Timmermansszal az Európai Bizottság, az unió legnagyobb hatalmú hatósága a versenyképesség és a migráció szempontjából veszélyes álláspontra került volna.

Kurzot a bécsi parlament mozdította el a kancellári posztról, miután az Ibiza-videóként híressé vált felvétel miatt felbomlott a jobboldali kormánykoalíció, a néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) együttműködése. Az Ibizán készült videón Hans-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek anyagi támogatásért cserébe a többi között politikai előnyöket, közbeszerzési szerződéseket ígért.

Ennek ellenére Kurz az interjúban egyáltalán nem zárta ki, hogy a néppárt ismét koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

"Koalíciókról a választás után fogunk tárgyalni. Először a választóké a döntés" - hangoztatta Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellára a szeptemberi előrehozott választásokra utalva.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

A Master Good Csoport 350 milliárd forintos beruházása kerülhet veszélybe a vendégmunkásokat érintő szigorítások miatt – figyelmeztetett Bárány László ügyvezető igazgató, aki szerint a mintegy 3000 új dolgozót igénylő fejlesztéshez nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő. Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta a vállalat álláspontját, arra hivatkozva, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani. A kormányfő szerint a 25,5 milliárd forintos adózott eredményt elérő vállalatnak a nyereségéből kellene bérfejlesztést finanszíroznia. Az ügy rávilágít a hazai munkaerőhiány kezelésének alapvető dilemmájára: a külföldi dolgozók bevonása vagy a magasabb bérek jelentik-e a megoldást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×