Infostart.hu
eur:
361.69
usd:
315.91
bux:
151342.76
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Brigitte Bierlein kijelölt ügyvezető osztrák kancellár (b) és miniszterei az ügyvezető kormány beiktatási ünnepségén a bécsi államfői rezidencián, a Hofburgban 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Esküt tett az osztrák átmeneti minikormány

Brigitte Bierlein az ideiglenes osztrák kancellár - az első nő ezen a poszton -, a kormány párton kívüli szakértőkből áll.

Nyilvánosságra hozták hétfőn az új, átmeneti osztrák kormány tagjainak nevét, akiket Brigitte Bierlein ideiglenes osztrák kancellár kért fel a minisztériumok irányítására. Az új kormánytagok még hétfőn letették az esküt Alexander Van der Bellen szövetségi elnök előtt.

A pártonkívüli szakértőkből álló kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának, 12 tagja van.

Brigitte Bierlein - az első női kancellár Ausztriában - csak az előreláthatólag szeptemberben megrendezendő előre hozott választásokig tölti be a tisztséget. Hat tárca élére női vezetőt jelölt, így a nők a férfiakkal egyenlő arányban vesznek részt a kabinetben.

Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner lett, aki több mint két évtizeden át a közigazgatási bíróság elnöke volt.

A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki eddig a kancellárián az Európa-szekciót vezette, és szoros munkakapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral.

Az oktatási tárcát Iris Rausalka kapta, aki korábban osztályvezetőként tevékenykedett, a gazdasági miniszter pedig az eddig szintén osztályvezetői beosztásban dolgozó Elisabeth Udolf-Strobl lett. Szociálisügyi miniszterré ugyancsak nőt, Brigitte Zarflt nevezték ki.

A közlekedési miniszter Andreas Reichhardt lett, aki a közszolgálati és sportminiszteri teendőket is ellátja.

A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy vezeti, aki 2017 óta az államfő főhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezték ki. A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschorn kapta, aki eddig a "köztársaság ügyvédje", az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt.

Előzmények

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással.

Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált Magyar Péter videóüzenetére, határozottan visszautasítva az ügyészi szervezetet és munkatársait bíráló kijelentéseket. A közlemény leszögezi, hogy az ügyészség munkájának egyetlen mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, beleértve a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványokat is. Az ügyészség hangsúlyozza, hogy döntéseit semmilyen politikai megfontolás nem befolyásolja, és az ügyészek félelem nélkül, hivatásuk szabályai alapján járnak el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×